"Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát" - hangzott el Takaró Mihálytól egy interjúban. Szerinte így az "sem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter".
Interjút adott a Magyar Nemzetnek Takaró Mihály, a NAT egyik kidolgozója - írta meg a hvg.hu. Az irodalomtörténész szerint „csakis értékelvű megközelítésnek van helye. Ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan próbálnak szakmai álarcban folytatni a NAT ellen”. József Attilát hozta fel érvként, amiért ő benne maradt a tananyagban, máris nem elfogult alaptantervről van szó.
Arra a kérdésre, hogy az előírt olvasmányok meghozzák-e a gyerekek kedvét az olvasáshoz, azt válaszolta:
Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.
Ebből kifolyólag azt is elmondta, „nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter”, hiszen „nem minden érték, ami az adott pillanatban korszerűnek tűnik” – folytatta.
A 24.hu nyilvánosságra hozott egy névsort, melyben az új NAT készítői szerepelnek, róluk egészen idáig nem nagyon lehetett tudni semmit. A listán szerepel a cikkben szereplő Takaró Mihály is, azonban, mint kiderült, egy fizikatanár szerint bár a neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig még csak nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több név is van, amit mégis hiányol róla.
Mindeközben további iskolák csatlakoznak a NAT bevezetése elleni tiltakozáshoz, legutóbb a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola írt nyílt levelet.
Csak így engedné az Emmi sztrájkolni a tanárokat: komolyabb feltételeket szabtak
Csak úgy sztrájkolhatnának a tanárok, ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat meg is tartanák, vagyis csak délután tüntethetnének az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elutasította az "ajánlatot".
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
