A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra sem bízik abban, hogy a kormány tárgyalni fog velük a sztrájkbizottság megalakulásáról, ezért a szakszervezet a jövőben új eszközökkel is küzdeni fog az elfogadhatatlannak tartott változtatások ellen, és azért, hogy Magyarországon minden munkavállaló szabadon gyakorolhassa a sztrájkhoz való jogát.
A PDSZ még mindig nem mondott le a klasszikus sztrájkról, de a legutóbbi kongresszusukon elhatározták, hogy április közepe és május közepe között új módszerrel – a szabadság igénybevételének koordinálásával – is kifejezik majd az elégedetlenségüket. Erre szerintük azért van szükség, mert a kormány továbbra sem tárgyal velük, így a munkabeszüntetés hagyományos módjával nem tudnak élni.
A PDSZ kongresszusi döntését követően ismét megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), hogy egyesítsék a két sztrájkbizottságot. Addig pedig, amíg a várják a PSZ döntését, az Országos Választmány által eldöntött sztrájk időpont bejelentését is elhalasztották, hogy erről később majd az együttes sztrájkbizottság dönthessen. Ha azonban a PSZ a héten mégsem válaszolna a PDSZ-nek, akkor a szakszervezet egyedül is folytatja a küzdelmet, és bejelentik a sztrájk időpontját - írják közleményükben.
Korábban volt már rá példa, hogy a kormány megsértette a sztrájktörvényben foglalt kötelezettségeit, éppen ezért a PDSZ most sem számít másra. Várható, hogy az egyesített sztrájkbizottság által megállapított sztrájk időpontja sem lesz a kormány jogi időhúzása miatt tartható - vélik. A szakszervezet ezért attól sem riad vissza, hogy más munkajogi eszközökkel gyakoroljon nyomást az oktatás jelenlegi irányítóira: a szabadság igénybevételének koordinálásával. Éppen ezért arra hívnak minden munkavállalót, hogy a sztrájk meghiúsulása esetén éljenek a Munka törvénykönyv adta lehetőséggel, amely szerint hét munkanap szabadságként való igénybevételéről a munkavállaló dönthet.
A PDSZ követelései:
1. A közalkalmazotti illetménytábla rendezése (emelése).
2. A pedagógusok kötelező óraszámának, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerinti (jellemzően 22 tanóra) visszaállítása, és az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként való elszámolása.
3. A pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből, mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra.
4. A pedagógus-illetmények minimálbérhez kötésének eltörlése miatt a pedagógusokat ért veszteségek kompenzálása.
5. A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor a munkabeszüntetésre, mint végső eszközre.
6. Vonják vissza a Nemzeti Alaptanterv ebben az évben megjelent változatát.
7. Az állami, egyetemi fenntartású szakképzési intézményekben dolgozókat a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztassák, és továbbra is vonatkozzon rájuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény!
8. Csökkenjen a szakképzésben dolgozók munkaterhelése!
9. Az illetményemeléseknek és az előmenetelnek legyenek jogszabályban foglalt garanciái!
A PDSZ az új NAT és szakképzési rendszer ellen tüntetett
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a szakképzés átalakítása ellen tüntetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a fővárosban pénteken.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
