A BBC egyik újságírójának érdeklődését is felkeltette az új NAT-tal kapcsolatos tiltakozás. Megkérdezte olyan személyek véleményét, akik a NAT mellett vannak és olyanokét is, akik ellene.
Magyarországon egyre többen tiltakoznak a módosított Nemzeti alaptanterv miatt. A kritikusok - köztük sok iskola és szervezet - párhuzamot vonnak a kommunista időszakkal - írja cikkében Nick Thorpe, a BBC tudósítója.
A tudósító szerint Demeter Szilárd kulcsszerepet játszik Orbán Viktor liberalizmus elleni kultúrharcában. A cikk szerzője azt is leírja, hogy amikor felkereste, akkor Demeter Szilárd éppen egy Herczeg Ferenc kötetet olvasott. A kötet elején a Magyarországot a németekkel kötött szövetségbe vezető Horthy Miklós ajánlása állt. Demeter Szilárd azt mondta vele nem konzultáltak a NAT-ról, de teljesen egyetért azzal.
„Képeseknek kell lennünk arra, hogy az örökségünket továbbadjuk a jövendő generációknak. Ha világos elképzelésünk van arról, hogy mit értünk családon, munkán, tiszteleten, hazaszereteten, akkor ezt kötelességünk továbbadni. Erről szól a közoktatás”
-mondta Demeter Sziráld a BBC újságírójának. Thorpe ennek kapcsán idéz Kovács Zoltán, kormányszóvivőtől is, aki azt mondta „nem létezik semleges oktatás. Az oktatási rendszer az értékekről szól…és annak tanításáról, hogy mit gondolunk arról, melyek a magyar társadalom értékei.”
Azt Nick Thorpe is megállapította, hogy a vita középpontjában a történelem és az irodalom tanítása áll. Felkereste a IX. kerületben lévő Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumot is, ahol Erdei Erika tanár azt mondta:
„Az új NAT-ból leginkább a kritikus gondolkodás hiányzik. A tanulóknak azt mondják: higgyetek a tanárnak, ahelyett, hogy kérdezésre és önálló gondolkodásra bátorítanák őket”.
A tanárnő kollégája, Szász Kata egy másik problémára is rámutatott: "csak a magyar történelmet tanítják folyamatos formában, a globális történelem csak töredezetten jelenik meg, ahol Magyarországot érinti." A Történelemtanárok Egyesületének elnöke, Miklósi László is kifejtette véleményét a tudósítónak: „akik ezt írták, és akik őket megbízták, kétségtelenül a múlt dicsőítését akarják, és annak kis átírását, hogy még jobbá tegyük, mint amilyen volt”. Az egyesület elnökét különösen felháborítja az a kitétel, hogy a győztes csatákat hangsúlyozni kell, míg az elvesztetteket jelentéktelen színben kell feltüntetni - áll a cikkben.
"Élőkép a NAT bevezetése ellen" - pénteken a Hősök terére vonul a Független Diákparlament
A új NAT bevezetése ellen szervez megmozdulást a Független Diákparlament péntek délután a Hősök terén.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
