A BBC is írt az új NAT-ról: a kritikusok párhuzamot vonnak a kommunista időszakkal

A BBC egyik újságírójának érdeklődését is felkeltette az új NAT-tal kapcsolatos tiltakozás. Megkérdezte olyan személyek véleményét, akik a NAT mellett vannak és olyanokét is, akik ellene.

  • Eduline

Magyarországon egyre többen tiltakoznak a módosított Nemzeti alaptanterv miatt. A kritikusok - köztük sok iskola és szervezet - párhuzamot vonnak a kommunista időszakkal - írja cikkében Nick Thorpe, a BBC tudósítója.

A tudósító szerint Demeter Szilárd kulcsszerepet játszik Orbán Viktor liberalizmus elleni kultúrharcában. A cikk szerzője azt is leírja, hogy amikor felkereste, akkor Demeter Szilárd éppen egy Herczeg Ferenc kötetet olvasott. A kötet elején a Magyarországot a németekkel kötött szövetségbe vezető Horthy Miklós ajánlása állt. Demeter Szilárd azt mondta vele nem konzultáltak a NAT-ról, de teljesen egyetért azzal.

„Képeseknek kell lennünk arra, hogy az örökségünket továbbadjuk a jövendő generációknak. Ha világos elképzelésünk van arról, hogy mit értünk családon, munkán, tiszteleten, hazaszereteten, akkor ezt kötelességünk továbbadni. Erről szól a közoktatás”

-mondta Demeter Sziráld a BBC újságírójának. Thorpe ennek kapcsán idéz Kovács Zoltán, kormányszóvivőtől is, aki azt mondta „nem létezik semleges oktatás. Az oktatási rendszer az értékekről szól…és annak tanításáról, hogy mit gondolunk arról, melyek a magyar társadalom értékei.”

Azt Nick Thorpe is megállapította, hogy a vita középpontjában a történelem és az irodalom tanítása áll. Felkereste a IX. kerületben lévő Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumot is, ahol Erdei Erika tanár azt mondta:

„Az új NAT-ból leginkább a kritikus gondolkodás hiányzik. A tanulóknak azt mondják: higgyetek a tanárnak, ahelyett, hogy kérdezésre és önálló gondolkodásra bátorítanák őket”.

A tanárnő kollégája, Szász Kata egy másik problémára is rámutatott: "csak a magyar történelmet tanítják folyamatos formában, a globális történelem csak töredezetten jelenik meg, ahol Magyarországot érinti." A Történelemtanárok Egyesületének elnöke, Miklósi László is kifejtette véleményét a tudósítónak: „akik ezt írták, és akik őket megbízták, kétségtelenül a múlt dicsőítését akarják, és annak kis átírását, hogy még jobbá tegyük, mint amilyen volt”. Az egyesület elnökét különösen felháborítja az a kitétel, hogy a győztes csatákat hangsúlyozni kell, míg az elvesztetteket jelentéktelen színben kell feltüntetni - áll a cikkben.

"Élőkép a NAT bevezetése ellen" - pénteken a Hősök terére vonul a Független Diákparlament

A új NAT bevezetése ellen szervez megmozdulást a Független Diákparlament péntek délután a Hősök terén.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.