A népszerű irodalomtankönyvek szerzője nem engedi, hogy az állam dolgozza át a könyveit

Ahogy arról már sokszor írtunk, szeptembertől bevezeti a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Több szervezet és iskola is felszólalt a NAT ellen, számos kritikát olvashattunk az elmúlt hetekben, azonban arról egyelőre keveset lehet tudni, hogy kik és milyen eljárásban készítik az új tantervhez igazodó tankönyveket.

  • Eduline

A tankönyvfejlesztésért felelős Oktatási Hivatal nem a nulláról kezd neki a feladatnak, felhasználnak régi, jól bevált tankönyveket is. Erre utal, hogy januárban megkeresték Pethőné Nagy Csillát, az egyik népszerű középiskolai irodalomtankönyv-család szerzőjét, aki azonban nem adta el szerzői jogait az államnak – olvasható a Magyarnarancs cikkében.

Az oldal azt írja, hogy az OH 2019. december 1-től vette át az állami tankönyvkiadással és -fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az Eszterházy Károly Egyetemtől, a pár évvel korábban megszüntetett Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jogutódjától. Pethőné Nagy Csillát január 2-án keresték meg azzal, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem jogdíjat fizetnének az eladott példányok után, hanem a szerzői jogokat szeretnék megvenni a tankönyvek digitalizálására és átdolgozására is kiterjedően.

„Azt nem ajánlották fel, hogy én dolgozhatom át a könyveket. A válaszon nem volt mit gondolkodni. Ez a tankönyvsorozat pedagógiai, tantárgypedagógiai, módszertani és irodalomelméleti szempontból is tudományos paradigmákhoz pozicionálja magát, minden szempontból nagyon tudatosan építkezik. Ilyen tankönyv megírására elég kevesen készültek fel, nem garantálható a minőség megmaradása az átdolgozásoknál, és ezt semmiképp nem akartam kockáztatni” – írta a tanárnő az oldal megkeresésére.

A döntése azt jelenti, hogy könyvei az új NAT bevezetésével párhuzamosan lekerülnek a tankönyvjegyzékről, mivel a tankönyvpiac 2014-es államosítása óta új tankönyvet csak az állam tud engedélyeztetni. A szerző elmondta az oldalnak hogy, az Oktatási Hivatal nem tett konkrét ajánlatot a szerzői jogok megvételére, tőle kérték, hogy írja meg, mit tartana méltányos összegnek.

„Mivel én szakmai indoklással nemet mondtam, nem tettem ajánlatot sem. Mondhatnám, nincs az a pénz….”

Bár pontos adatok nem állnak rendezésre a magyartanár úgy tippeli, hogy évfolyamonként körülbelül 20 ezer diák használja a taneszközeit. Rossz, hibás felfogásnak tartja, hogy akkor teszünk eleget a tanuláshoz való egyelő hozzáférés elvének, ha mindenki ugyanazt kapja. A választási szabadság mára annyira lecsökkent, hogy a középiskolai irodalomoktatásban a Pethőné-féle tankönyvcsalád mellett csak Mohácsy Károly Színes irodalom sorozatát találjuk a tankönyvjegyzéken.

Valószínűsíthető, hogy az OH a Mohácsy-könyvek és az állami fejlesztés valamilyen vegyítésével kívánja lefedni az új NAT-ot követő irodalomtankönyv-kínálatot, mivel az állam tavaly megvette a felhasználási jogokat, most pedig a 2008-ban elhunyt Mohácsy jogörököseitől úgy értesült a Magyar Narancs, hogy a 9.-es tankönyv szerzői jogait is eladták az Oktatási Hivatalnak. Pethőné Nagy Csilla szerint az eredetileg az 1978-as tantervhez íródott Mohácsy-sorozat már akkor elavult szemléletet tükrözött és ebben a helyzetben az elhivatott magyar tanárokban bízhatunk.

Konferenciasorozat indul: végre a tanárok is kérdezhetnek a NAT készítőitől

A Nemzeti alaptanterv (NAT) készítőinek minden megyében személyesen tehetik majd fel kérdéseiket a tanárok a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által szervezett konferenciasorozat keretein belül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.