A Veres Pálné Gimnázium tantestülete is tiltakozik a NAT ellen

A budapesti Veres Pálné Gimnázium tantestületének tanárai is csatlakoztak kollégáikhoz, és tiltakoznak a NAT 2020-as bevezetése ellen.

  • Eduline

A Veres Pálné Gimnázium tanárai is egyetértenek a korábban megszólaló tantestületekkel abban, hogy bár az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezető része korszerű, a további fejezetekben leírt mennyiségű és minőségű tananyag ellehetetleníti a modern oktatást.

"A túlzsúfolt, túlszabályozott tanterv nem hagy mozgásteret a tanárok kreativitásának, innovatív törekvéseinek, amelynek következtében nem valósítható meg a dokumentum első soraiban előírt legfontosabb törekvés: a tanulóknak a tanulási folyamatban való aktív-kreatív részvétele. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy oktatási rendszerünk olyan dokumentumra épüljön, amely önmagában ellentmondásos" - írják a honlapjukon közzétett levelükben.

A szakmai kifogásokon túl úgy vélik, nem szabadna szeptembertől bevezetni az új alaptantervet, mivel a tankönyvrendelés határideje előtt nem ismerhették meg az új kerettanterv szerint készülő könyveket. Illetve azt is helytelennek tartják, hogy az idő szűkössége miatt nem tudták megfelelően tájékoztatni a szülőket, így a 2020. szeptemberében kezdő tanulók nem abban a képzésben fognak részesülni, mint amiről őket és szüleiket a felvételi eljárás során előzetesen tájékoztatták.

NAT NEM vagy NAT IGEN - fej fej mellett petíciók aláíróinak száma

Eddig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Közben fej fej mellett halad a NAT NEM és a NAT IGEN petíciók aláíróinak száma.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.