Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nemrég lezárult az ötéves kreativitás mérésére és fejlesztésére irányuló az OECD CERI Kreativitás és Kritikai Gondolkodás Fejlesztése és Mérése az Iskolában Projekt.
A nemzetközi kutatás Magyarországon végzett felmérés két fordulójában mintegy 9 település 16 iskolájában 838 általános iskola alsó tagozatos és 817 felső tagozatos tanulót kérdeztek meg, részvételt pedig a Pécsi Tudományegyetem és az Oktatási Hivatal is támogatta - áll a program szervezőinek közleményében. A program magyar résztvevője a Kreatív Partnerség Magyarország program volt, a T-Tudok oktatáskutató intézmény fejlesztési programja.
Az OECD projektnek kettős célja volt írják: egyrészt, hogy a kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő eszközcsomagot adjon a tanárok kezébe, másrészt, hogy a 2021-es PISA vizsgálatba a kreativitást mérő feladatsorok kerülhessenek be. A kreativitás és kritikai gondolkodás kompetenciák azért kerültek az OECD fókuszába, mert kutatások igazolják, hogy a munkáltatók visszajelzése alapján ezek hiányoznak leginkább a mai munkavállalókból.
Magyarországon a pedagógiai keretrendszer fejlesztése mellett két tanévben bemeneti és kimeneti kérdőíves felmérést is csináltak a programban résztvevő iskolákban. A két tanévben mintegy 14 iskolában 780 alsó tagozatos és 754 felső tagozatos tanulót kérdeztek meg. A minta felében történt beavatkozás, a másik felében nem, így ez utóbbi kontrollcsoport tanulóival hasonlították össze az első csoport tanulóinak eredményeit.
A magyarországi projekt esetén kiemelendő, hogy a kreativitás fejlesztése nagymértékben a hátrányos helyzetű iskolákra fókuszált. A magyar kreativitást fejlesztő program a mérési eredmények tükrében sikeresnek mondható - írják közleményükban. „A nemzetközi projekt egyértelműen megmutatta, hogy a kreativitás és kritikai gondolkodás fejlesztése egyértelműen lehetséges bármilyen szaktantárgy normál tanórai keretében. Ehhez arra van szükség, hogy ez a fejlesztési szempont folyamatosan képviselve legyen az óratervezésnél - mondta el Németh Szilvia, oktatáskutató, a program magyarországi koordinátora.
A diákok két típusú tesztet és egy rövid kérdőívet töltöttek ki. Az első teszt egy matematikai és természetismereti kompetenciát feltérképező feladatsor, a második pedig egy matematikai kreativitást mérő online teszt volt. A tanulói háttérkérdőívek a diákok tanulási motivációját, az egyes tantárgyakhoz fűződő érdeklődésüket, illetve a szabadidős tevékenységeiket térképezte fel.
Megállt a zuhanás? Így teljesítettek a PISA-felmérésen a magyar diákok
Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).