Az AKG is csatlakozott az új NAT ellen tiltakozó iskolákhoz

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tantestülete, csatlakozva több hazai tantestülethez, tiltakozik az új Nemzeti Alaptanterv tartalma és bevezetése ellen.

  • Eduline

Az iskola szerint többek között a NAT nem alaptanterv, nem a magyar oktatás alapelveit és irányait rögzíti, hanem egy túlszabályozott tanmenet, ami nem ad lehetőséget arra, hogy az egyes tanári közösségek szabadon döntsenek arról, miként fejleszthetik a legjobban diákjaikat - írják a közleményükben.

A NAT nem ad lehetőséget arra, hogy a tanárok azt az alkotó értelmiségi szerepet töltsék be, amire a társadalomnak szüksége van és ami megilleti őket. Illetve bár kifejezetten progresszív alapelveket is hangoztat, azok gyakorlati megvalósítására semmilyen lehetőséget nem ad, ezáltal devalválja azokat az alapelveket, amik a mi iskolánkat is jellemzik.

Valamint szerintük tudás- és gyerekszemlélete részben elavult, részben egy soha nem is létezett felfogást tükröz.

„Felszólítjuk ezért az EMMI-t és a kormányt, hogy álljon el az új NAT szeptemberi bevezetésétől, és kezdjen társadalmi egyeztetést egy korszerű, a jövőt szolgáló NAT elkészítéséről” – írják.

Egyre több iskola foglal állást az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban: itt a tiltakozók listája

Egyre több és több iskola tanári gárdája és diákja csatlakozik az új Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozáshoz. Sokan az új NAT visszavonását követelik, hiányolják a nyilvános és szakmai egyeztetést és korszerűtlennek tartják a dokumentumot. Összegyűjtöttük, kik adtak ki eddig nyílt levelet vagy közleményt a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.