Egyre intenzívebb a tiltakozás a megújított Nemzeti alaptanterv ellen: egyetemi tanszékek, gimnáziumi tantestületek hallatják hangjukat, most pedig konzervatív gimnáziumigazgatók is elmondták a véleményüket.
A valasz.hu-nak nyilatkozó két pedagógus csak névtelenül mert interjút adni, egyrészt azért, mert féltik az állásukat, másrészt, mert féltik az iskolájukat. Az iskolaigazgatók borzalmasnak tartják, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) nem pedagógusszakmai, hanem politikai kérdésként nyilvánul meg.
A megkérdezett pedagógusok úgy vélik, az új NAT bevezető részével nincs sok baj, ugyanis modern oktatási koncepciót tükröz, amivel az alaptanterv 80 százaléka harmonizál is. "Az ének-zene és a magyar viszont struktúrájában is eltér az egésztől: miközben a vizuális kultúránál még Munkácsy Mihály neve sem szerepel a szövegben, a magyarnál a szerzőkről szól szinte minden" - mondja az egyik igazgató, majd hozzá teszi: nem az a fő probléma, hogy kik kerültek be a NAT-ba és kik nem, hanem az, hogy az irodalom esetében egyáltalán nem vették figyelembe, miként fejlődött a tantárgy az elmúlt 30-40 évben.
A megújított alptanterv azt is kimondja, hogy irodalomórán kizárólag lezárt életműveket lehet feldolgozni. Ez szerintük azért jelent problémát, mert a diákokat sok esetben egyszerűbb megfogni egy kortárs alkotó művével, a pedagógusok pedig szoktak figyelni arra, hogy alkalmazkodjanak a tanulók igényeihez. Így majd a kerettantervekbe fogják szépen visszaírni azokat a szerzőket, akiket véletlenül vagy szándákosan kihagytak az alaptantervből.
Úgy vélik, "furcsa módon eddig sem a sajtó, sem a szakemberek nem kürtölték világgá, de a magyar mellett az ének-zenei rész is egészen hajmeresztő". Ami azért lehetséges, mert énekből a tanulók 99 százaléka nem fog érettségizni, így a tanárok megtehetik, hogy "becsukják az ajtót, és azt teszik, amit jónak látnak".
Az igazgatók szerint az is problémát jelent, hogy az iskoláknak április 30-ig kellene helyi tanterveket alkotniuk, ám addig biztosan nem készül el az új NAT kapcsán az új érettségirendelet – vagyis fogalmuk sincs, mire kellene felkészíteni a diákokat. Szeptemberre pedig nyilvánvalóan nem készülnek el az új tankönyvek sem, legfeljebb a régieket toldják majd újra.
Többnapos tiltakozást hirdet egy magyar tanár az új NAT ellen
Az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban már számos kritika megjelent és több szakmai szervezet, illetve szakember is felszólalt, most pedig az egyik magyar tanár többnapos NAT-ellenes tiltakozási eseményre hív mindenkit, aki nem ért egyet a törvénnyel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
