Középiskolai felvételi: matematikából javultak, magyarból romlottak az eredmények

Az Oktatási Hivatal (OH) nyilvánosságra hozta a középiskolai felvételi országos eredményeit. Idén is a nyolcévfolyamos gimnáziumba jelentkezők érték el a legjobb eredményeket, a nyolcadikosok átlagpontszámai magyarból romlottak, matekból pedig javultak az előző évekhez képest.

  • Tóth Alexandra

Január 18-én írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként.

A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijét töltötték ki a legtöbben – több mint 57 000-en jelentkeztek a vizsgára. A feladatlapok az Eduline-olvasók többsége szerint nem okoztak különösebb meglepetést, és ezt a hivatalos eredmények is igazolják.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az Oktatási Hivatal oldalán közzétett előzetes adatokból kiderül, hogy a nyolcadikosok az idei középiskolai felvételin ugyanannyi pontot szereztek, mint a tavaly felvételiző általános iskolások. A maximális 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek, a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot, a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 65,1 pontot értek el.

Idén is matematikából születtek gyengébb eredmények: a maximális 50 pontból átlagosan 22,7-ot szereztek a nyolcadikos vizsgázók. Viszont ez az eredmény magasabb a 2019-es 19,5-nál és a két évvel ezelőtti 18,3-as átlagpontszámnál is. Míg matematikából folyamatos javuló tendencia figyelhető meg, addig magyarból évről évre gyengébben teljesítenek a vizsgázók. Az idei átlagpontszám 26,1, ami elmarad a tavalyi 29,9-es átlagpontszámtól, illetve a 2018-as 32,9-es eredménytől.

Oktatási Hivatal
Oktatási Hivatal

A hat évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot értek el, ami jóval alacsonyabb a 2019-es 55 pontos átlagnál, valamint a két évvel ezelőtti 64,4-es átlageredménynél. Idén matematikából a vizsgázók átlagosan 19,9 pontot, magyarból pedig 29,1 pontot szereztek. Tavaly matekból 25 pont, magyarból 30 pont, két évvel ezelőtt pedig az előbbiből 33,8 pont, az utóbbiból 30,6 pont lett az eredmény.

A nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők érték el a legmagasabb pontszámokat – akárcsak az előző években. Az összesített átlageredmény 65,1 pont. Ez jóval magasabb a tavalyi 55,4-es átlagnál, viszont alacsonyabb a két évvel ezelőtti 68,5 pontnál. Idén a matekteszten átlagosan 32,4 pontot, a magyar írásbelin pedig 32,7 pontot értek el a diákok. Tavaly matematikából 24 pont, magyarból 31,3 pont lett az átlageredmény.

Sorrendmódosítás a középiskolai felvételin: lesz rá lehetőség?

Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.