Az Oktatási Hivatal (OH) nyilvánosságra hozta a középiskolai felvételi országos eredményeit. Idén is a nyolcévfolyamos gimnáziumba jelentkezők érték el a legjobb eredményeket, a nyolcadikosok átlagpontszámai magyarból romlottak, matekból pedig javultak az előző évekhez képest.
Január 18-én írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként.
A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijét töltötték ki a legtöbben – több mint 57 000-en jelentkeztek a vizsgára. A feladatlapok az Eduline-olvasók többsége szerint nem okoztak különösebb meglepetést, és ezt a hivatalos eredmények is igazolják.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az Oktatási Hivatal oldalán közzétett előzetes adatokból kiderül, hogy a nyolcadikosok az idei középiskolai felvételin ugyanannyi pontot szereztek, mint a tavaly felvételiző általános iskolások. A maximális 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek, a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot, a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 65,1 pontot értek el.
Idén is matematikából születtek gyengébb eredmények: a maximális 50 pontból átlagosan 22,7-ot szereztek a nyolcadikos vizsgázók. Viszont ez az eredmény magasabb a 2019-es 19,5-nál és a két évvel ezelőtti 18,3-as átlagpontszámnál is. Míg matematikából folyamatos javuló tendencia figyelhető meg, addig magyarból évről évre gyengébben teljesítenek a vizsgázók. Az idei átlagpontszám 26,1, ami elmarad a tavalyi 29,9-es átlagpontszámtól, illetve a 2018-as 32,9-es eredménytől.
A hat évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot értek el, ami jóval alacsonyabb a 2019-es 55 pontos átlagnál, valamint a két évvel ezelőtti 64,4-es átlageredménynél. Idén matematikából a vizsgázók átlagosan 19,9 pontot, magyarból pedig 29,1 pontot szereztek. Tavaly matekból 25 pont, magyarból 30 pont, két évvel ezelőtt pedig az előbbiből 33,8 pont, az utóbbiból 30,6 pont lett az eredmény.
A nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők érték el a legmagasabb pontszámokat – akárcsak az előző években. Az összesített átlageredmény 65,1 pont. Ez jóval magasabb a tavalyi 55,4-es átlagnál, viszont alacsonyabb a két évvel ezelőtti 68,5 pontnál. Idén a matekteszten átlagosan 32,4 pontot, a magyar írásbelin pedig 32,7 pontot értek el a diákok. Tavaly matematikából 24 pont, magyarból 31,3 pont lett az átlageredmény.
Sorrendmódosítás a középiskolai felvételin: lesz rá lehetőség?
Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
