"A magyar oktatásban sokkal mélyebb változtatásokra volna szükség" - újabb vélemény a NAT-ról

A PISA-mérés az egyik legfontosabb olyan nemzetközi teszt, amelyből kiindulva véleményt lehet formálni a magyar oktatás minőségéről. A tényekre alapozott oktatáspolitika a fejlett világ egyik jellemzője –nyilatkozta Vass Vilmos a 168 órának.

Magyarországon a kisebb hullámvölgytől eltekintve nem történt változás a szövegértés, matematika és a természettudomány területén sem, vagyis nem léptünk előre. Az egyetemi docens úgy gondolja, hogy 2010-től egészen tragikus folyamatok zajlottak.

A pedagógiai kutató szerint a kompetencia szitokszóvá vált. A korábbi változtatások az oktatásban nem vettek tudomást a PISA- mérés adatairól, pedig a minőségibb oktatásnak ez a kulcsa. Úgy véli, hogy bár a szülők és a pedagógusok még ebben a helyzetben is igyekeznek minőségi munkát végezni, azonban a magyar oktatásban sokkal mélyebb változtatásokra volna szükség, már nem elég a PISA-tesztek eredményeinek figyelembe vétele.

Vass Vilmos azt mondja, hogy a NAT-nak van jelentősége a közoktatás autonómiájának és pedagógiai kultúrájának erősítésében. Az iskolák helyi pedagógiai programja pedig alapvetően az innovációra épül. A valós probléma az, hogy a NAT tananyag-központú. Lehetetlen vállalkozásnak tartja, hogy a pedagógusok csökkentsék az óraszámot miközben nő a tananyag és emellett már egyáltalán nem jut idő a kompetenciák fejlesztésére.

„Ez pedagógiai zsákutca.”

Az oktató azt mondja, hogy bár nem tudjuk, hogy pár éve múlva milyen szakmák lesznek, mire lesz szükség, de azt tudjuk, hogy a kreativitás, az innováció, az emberi tényező mindenképpen fontos lesz és az iskoláknak erre kellene felkészítenie a diákokat.