A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.
„A január 31-én megjelent módosított Nemzeti alaptanterv valójában nem módosított, hanem új, csak sajnos nem a szemléletét és felfogását tekintve. De tulajdonképpen nem is nemzeti, de még csak alaptanterv se igazán” – ezzel a felütéssel indítja állásfoglalását a Nyelv és tudomány cikkében. A Nemzeti alaptanterv szemléletét minden téren évtizedekkel visszavetőnek tartják, egyetértésben a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásával, amiről korábban már részletesen írtunk.
Alapvetésekben kritizálják az alaptantervet, a céljait, alapelveit, tantárgyi elemeit nem nemzetinek, sokkal inkább nacionalistának jellemzi, ahol a magyar kultúra hagyományinak tágabb környezetét a tanterv fegyelmen kívül hagyja. Ezen kívül az összetétele szerintük is kirekesztő a szakképző intézményekre nézve, és az egyénre szabott fejlesztést is ellehetetleníti.
Aggodalmukat fejezték ki a kulcskompetenciák megjelenési módjáról, amit nem tartanak megfelelőnek az alaptanterv esetében:
„Rendkívül problémás az a hatalmas fehér folt, ami a Magyar Közlöny 297. oldalán terül el és a kulcskompetenciákat érinti. Ezek ugyanis – nemes egyszerűséggel – nem lettek kifejtve, csupán – valószínűleg a 2018-as Nemzeti alaptanterv tervezete alapján (a társadalmi részvételt és felelősségvállalást kihagyva)" – sorolták őket. Így például azt, hogy hogyan értelmezendő a kommunikációs kompetencia (ami egyébként az anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciákat egy kalap alá veszi) biztosan nem tudhatjuk, legfeljebb sejtésünk lehet" - írják.
Több helyen hangsúlyozzák, hogy az újszerűség jelen esetben nem a modern nyelvészeti és pedagógiai elvek beépítését jelenti, hanem nagy mennyiségű, bonyolult és elavult ismeretanyag betáplálását, ami inkább a kettővel ezelőtti tanterv állapotához közelít szemléleti szempontból. Ugyan szerintük is megjelennek korszerű újítások (pl.: digitális források, nyelvi tudatosság), de megjelenésük csak felvillan, alapvetően súlytalanok, így valójában nem tekinthetők korszerűnek.
A cikkben hangot adnak aggodalmuknak, hogy az iskolák nincsenek felkészülve a következő tanévkezdésre, sem az emberi, sem a tárgyi erőforrásaik nincsenek meg az új alaptanterv bevezetésére, ami szerintük borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni.
„Ezt nem hagyhatjuk!" - Jocó bácsi is kiakadt az új NAT miatt
Balatoni József történelemtanár vagy, ahogy sokan ismerik Jocó bácsi is megírta véleményét az új Nemzeti alaptanterv kapcsán.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
