Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.
„A január 31-én megjelent módosított Nemzeti alaptanterv valójában nem módosított, hanem új, csak sajnos nem a szemléletét és felfogását tekintve. De tulajdonképpen nem is nemzeti, de még csak alaptanterv se igazán” – ezzel a felütéssel indítja állásfoglalását a Nyelv és tudomány cikkében. A Nemzeti alaptanterv szemléletét minden téren évtizedekkel visszavetőnek tartják, egyetértésben a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásával, amiről korábban már részletesen írtunk.
Alapvetésekben kritizálják az alaptantervet, a céljait, alapelveit, tantárgyi elemeit nem nemzetinek, sokkal inkább nacionalistának jellemzi, ahol a magyar kultúra hagyományinak tágabb környezetét a tanterv fegyelmen kívül hagyja. Ezen kívül az összetétele szerintük is kirekesztő a szakképző intézményekre nézve, és az egyénre szabott fejlesztést is ellehetetleníti.
Aggodalmukat fejezték ki a kulcskompetenciák megjelenési módjáról, amit nem tartanak megfelelőnek az alaptanterv esetében:
„Rendkívül problémás az a hatalmas fehér folt, ami a Magyar Közlöny 297. oldalán terül el és a kulcskompetenciákat érinti. Ezek ugyanis – nemes egyszerűséggel – nem lettek kifejtve, csupán – valószínűleg a 2018-as Nemzeti alaptanterv tervezete alapján (a társadalmi részvételt és felelősségvállalást kihagyva)" – sorolták őket. Így például azt, hogy hogyan értelmezendő a kommunikációs kompetencia (ami egyébként az anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciákat egy kalap alá veszi) biztosan nem tudhatjuk, legfeljebb sejtésünk lehet" - írják.
Több helyen hangsúlyozzák, hogy az újszerűség jelen esetben nem a modern nyelvészeti és pedagógiai elvek beépítését jelenti, hanem nagy mennyiségű, bonyolult és elavult ismeretanyag betáplálását, ami inkább a kettővel ezelőtti tanterv állapotához közelít szemléleti szempontból. Ugyan szerintük is megjelennek korszerű újítások (pl.: digitális források, nyelvi tudatosság), de megjelenésük csak felvillan, alapvetően súlytalanok, így valójában nem tekinthetők korszerűnek.
A cikkben hangot adnak aggodalmuknak, hogy az iskolák nincsenek felkészülve a következő tanévkezdésre, sem az emberi, sem a tárgyi erőforrásaik nincsenek meg az új alaptanterv bevezetésére, ami szerintük borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni.
„Ezt nem hagyhatjuk!" - Jocó bácsi is kiakadt az új NAT miatt
Balatoni József történelemtanár vagy, ahogy sokan ismerik Jocó bácsi is megírta véleményét az új Nemzeti alaptanterv kapcsán.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.