Kásler Miklós szerint az új NAT biztos alapot nyújt majd "az élet bármely területén"

A módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, "biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén" - közölte az emberi erőforrások minisztere hétfőn.

  • Eduline/MTI

Kásler Miklós azt mondta, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a jelenleg hatályban lévő Nat néhány része elavult.

A módosításnak köszönhetően a "jövő generációi értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra támaszkodva léphetnek ki az életbe, az életkoruknak megfelelő tartalommal rendelkező tantárgyakat pedig a legkorszerűbb módszerekkel tanulhatják" - mondta a miniszter.

Hozzátette: a módosított Nat az 1., az 5. és a 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. A Nemzeti Alaptantervvel párhuzamosan állították össze a kerettanterveket is, és a tankönyvek átírása is folyamatban van, a módosított Nat bevezetésével időarányosan történik.

A miniszter kiemelte, hogy a módosítás révén csökken a tanulók maximális heti óraszáma: az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amelyből 22 kötelező. Jelezte, hogy a maximumban már benne van a heti öt testnevelésóra is. A 11-12. évfolyamon a maximális óraszám 34 óra lesz, ebből a 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra kötelező, négy kötelezően választható, négy-öt pedig választható tárgy - ismertette.

Kásler Miklós a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy a módosított Nemzeti Alaptanterv alapján lehetőség lesz a kémia, a fizika és a biológia tárgyat kiváltani a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal. A természettudományi tárgyak esetében az érdeklődés felkeltése érdekében "science típusú" tananyagot állítottak össze, a magyar irodalom, a magyar történelem és az ének oktatása pedig tartalmilag változik.

Történelemtanárok Egylete: "a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk"

Tíz pontban foglalta össze véleményét a Történelemtanárok Egylete az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.