Történelemtanárok Egylete: "a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk"

Tíz pontban foglalta össze véleményét a Történelemtanárok Egylete az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről.

  • Eduline

Történelemtanárok Egylete a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja. Szerintük ez a NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének - írják közleményükben.

Szerintük esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket - írják.

A Történelemtanárok Egylete elfogadhatatlannak tartja, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, még a készítők neve sem ismert. Illetve szerintük a szakmai egyeztetés hiánya, szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot. Egyoldalúnak, szakmailag igencsak vitathatónak tartják a történelemtanítás három legfontosabb céljának azt határozta meg, hogy a diák:

  1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;
  2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;
  3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”

Kiemelik: hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása.

Bár az egylet üdvözli a 2012-es kerettanterv által a 12. évfolyam történelem tananyagába zsúfolt, nem a történelemtudomány témakörébe tartozó tartalmak (pénzügyi ismeret, munkajogi ismerek) kivételét és egy külön tantárgy, az állampolgári ismeretek 12. évfolyamon +1 óra keretében történő bevezetését. Szerintük mégis az állampolgári ismeretek címszó alatt dominánsan „a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását” értik.

Támogatják azt is, hogy a NAT által beharangozott tananyagcsökkentés megvalósuljon a történelem tantárgy esetében az eddigi órakeretek megtartásával. Viszont mivel a NAT-ban felsorolt tematikák pontos tartalmait még nem látják, nem tudják, hogy a tanórák 80%-át kellene csak az előírt tananyaggal tölteni, illetve valóban marad-e idő a kompetenciaalapú oktatásra és a mélységelvű tanításra.

Az is kiemelik, a 2018-as NAT-tervezet egyik legüdítőbb újdonsága az (lett volna) volt, hogy az általános iskolában szakít a szinte kizárólagos kronologikus elvvel. A NAT alapvetően kronologikus és az ókori történelemtől napjainkig ívelő tematikája láttán nem látjuk valós biztosítékait a mélységelvű és valós kompetenciaalapú munkának.

Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"

Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.