Megjelent a módosított Nat, emelkedtek a felsőoktatási ösztöndíjak, lejárt az iskolaérettségi vizsgálatok határideje. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Nőnek a felsőoktatási ösztöndíjak - ilyen támogatásokra pályázhattok
Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedik a hallgatói normatíva összege; a felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret ezzel bő két év alatt összesen 40 százalékkal bővül. Ha kíváncsiak vagytok, milyen ösztöndíjakra pályázhattok a tavaszi félévben, kattintsatok ide.
Nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv szövegét
Az új vagy módosított Nemzeti Alaptanterv már elolvasható a Magyar Közlönyben.
Mindez az után, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken bejelentette, elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ami a tervek szerint az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe.
Véget ért a január - lejárt a határidő
A január 28-i adatok szerint 7220 kérelem érkezett a hivatalhoz, a hatodik életévüket idén augusztus 31-éig betöltő gyermekek beiskolázásának halasztása ügyében. Az iskolaérettségi vizsgálatokról itt olvashattok bővebben.
Jönnek az állami ovik?
A héten napvilágot látott információk szerint a kormány elvenné az önkormányzatoktól az óvodákat is. A kabinet tovább sem tett le arról tervéről, hogy elvenné az ökormányzatoktól az óvodákat. Felmerül a kérdés, hogy milyen intézményes rendszerben működhetnének tovább az óvodák.
Az új minősítési rendszertől függ majd a tanárok fizetése
Hamarosan elkészül a szakképző intézmények oktatói számára kidolgozott új minősítési rendszer, és már tavasszal ez alapján értékelik a tanárokat – ettől függ majd a fizetésük is. Előreláthatólag február elején jelenik meg az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amiből minden információ kiderül majd a várható változásokról.
Megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése
A felvételi eljárás rendjének megfelelően a felsőoktatási intézmények a december 19-én kiadott tájékoztatóban közölt adatok egy részét módosították, és új képzéseket is meghirdettek. A felvételi tájékoztató már az új információkkal bővített formában olvasható.
A minisztériummal egyeztetett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete - jöhet a béremelés?
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete kiemelten a bérkérdésekkel és a fenntartóváltási folyamatokkal kapcsolatban kereste meg az ITM miniszterét - írják közleményükben. A FDSZ ősszel kidolgozott bértáblája kapcsán pozitívan vélekedettek a minisztériumi vezetők, reményeik szerint még idén megvalósulhat egy béremelés.
Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő
A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban. Erről bővebben itt olvashattok.
Reagált az iskolaérettségi viszgálatokra az Oktatási Hivatal: "nincsenek fennakadások"
Rendben, fennakadások nélkül, a jogszabályoknak megfelelően zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása az Oktatási Hivatalnál - közölték kedden az MTI-vel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
