A minisztériummal egyeztetett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete - jöhet a béremelés?

A január közepén szakmai egyeztetésen Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár és Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem szakszervezeti elnöke is részt vett.

  • Eduline

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete kiemelten a bérkérdésekkel és a fenntartóváltási folyamatokkal kapcsolatban kereste meg az ITM miniszterét - írják közleményükben. A FDSZ ősszel kidolgozott bértáblája kapcsán pozitívan vélekedettek a minisztériumi vezetők, reményeik szerint még idén megvalósulhat egy béremelés.

A bér és a modellváltási folyamatok kapcsán felmerült, hogy egy külön felsőoktatási bértáblát vezessenek be, amely a fenntartói modelltől és a közalkalmazotti bértáblától független garanciát jelenthet a munkatársaknak. A modellváltás kiterjesztése kapcsán elhangzott, hogy olyan intézmények jöhetnek csak szóba, ahol a gazdálkodás jelenleg is jól működik és a minisztérium garanciát lát az új rendszerben is stabil működésre.

A Budapesti Corvinus Egyetem kapcsán szóba kerültek különböző problémák, amelyek megoldására a minisztérium korrekciós intézkedéseket kíván tenni.

A találkozó résztvevői összefoglalóként konstatálták, hogy a minisztérium és a szakszervezet álláspontjai közeledtek egymáshoz, továbbiakban is fontosnak tartják a rendszeres érdekegyeztetés - emeli ki a szakszervezet.

Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő

A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.