A PSZ szerint túlságosan későn hozták nyilvánosságra az új Nemzeti alaptantervet

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita.

  • Eduline

Ha az alaptantervet valóban be akarja vezetni a kormány felmenő rendszerben 2020 szeptemberében, ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, és a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő - írják közleményükben.

Hozzáteszik, többször is jelezték: a kapkodásnak leginkább a tanulók, illetve a pedagógusok lesznek az áldozatai.

A szakszervezet közleményében azt ígéri, a szakmai tárgyakat tanító tagjai bevonásával fogja megvizsgálni, hogy a módosított alaptanterv megfelel-e a XXI. század elvárásainak, csökkennek-e érzékelhetően a tanulók terhei, továbbá azt is, hogy a 2018-ban megfogalmazott javaslatai közül mit építettek be és mit nem. Továbbá érdeklődéssel várja a PSZ azt is, hogy a köznevelésről leválasztott szakképzés közismereti tantárgyait hogyan szabályozza a módosított Nemzeti alaptanterv.

A Pedagógusok Szakszervezete azt is nehezményezi, hogy az Emmi-vel tavaly kötött stratégiai megállapodása ellenére sem kapta meg a Nemzeti alaptanterv legutóbbi koncepcióját.

Kásler Miklós: elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv

Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Kásler Miklós úgy fogalmazott: a módosított Nat "a jelennek és a jövőnek készült és a múlt értékeire épít".

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.