Bár a központi középiskolai felvételi vizsga országos eredményeire még várni kell, több középiskola már közzétette az átlageredményeket. Mutatjuk az idei átlagokat.
Január 18-én írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként. A középiskolák február 6-ig értesítik a diákokat az írásbeli eredményéről. Erről itt olvashattok részletesebben.
Bár az idei országos átlagokra még várni kell, egyes középiskolák már nyilvánosságra hozták saját eredményeiket:
A Budapesti I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 186 tanuló írta meg a felvételi tesztet. A diákoknak magyar nyelvből átlagosan 30,94 pontot, míg matematikából 25,16 pontot sikerült elérniük. Az összesített átlag 56,1 pont.
Az Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban a hatodikos vizsgázók magyarból átlagosan 33,41 pontot, míg matematikából 26,74 pontot szereztek. A nyolcadikosoknál az átlageredmény magyarból 35,98 pont, matekból pedig 33,35 pont lett.
A győri Révai Miklós Gimnáziumban 150 hatodikos és 115 nyolcadikos írta meg a felvételit. A hatodikosok körében magyar nyelvből 30, matekból pedig 22 lett az átlagpontszám. A nyolcadikosoknál ez az eredmény magyarból 35 pont, matekból 34 pont.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 259 hatodikos és 418 nyolcadikos írta meg központi felvételit. A hatodikos vizsgázók magyarból átlagosan 29,8 pontot, míg matematikából 21,0 pontot szereztek. A nyolcadikosoknál az átlageredmény magyarból 32,0 pont, matekból pedig 30,2 pont.
A veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban magyar nyelvből 32,66 pont, matematikából 28,73 pont az átlag.
A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában a hatodikos tanulók átlagosan 29,1 pontot értek el magyarból, és 21,9 pontot szereztek matematikából. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 30,5 pont, matematikából 26,1 pont.
A soproni Széchenyi István Gimnáziumban a hatodikosok magyaros átlaga 26,5 pont, a mateké 18,07. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 29,11 pont, míg matematikából 23,04 pont.
Milyen volt a tavalyi átlageredmény?
Tavaly országos szinten 100 pontból 49,5 pontos átlageredményt értek el azok a nyolcadikos általános iskolások, akik megírták a felvételit. Magyarból a maximális 50-ből átlagosan 29,9 pontot szereztek, míg matematikából jóval gyengébb, 19,5 pontos lett az átlageredmény.
A hatodikosoknak matematikából átlagosan 25, magyar nyelvből 30 pontot sikerül összegyűjteniük. Az összesített átlag 55 pont volt. A nyolcosztályos gimnáziumba készülők átlagosan 55,4 pontot szereztek – a magyarteszt átlagpontszáma 31,3, a matematikai feladatsoré pedig 24 pont volt.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Pontszámítás középiskolai a felvételin: ezek a szabályok vonatkoznak rátok
Hogyan számolják a központi felvételi vizsgáért járó pontokat a középiskolák? Hány pontot szerezhettek az írásbelin és mennyit ér a szóbeli? Itt a pontszámítással kapcsolatos minden tudnivalót megtaláltok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
