Egy ábra a tanárhiányról: akkor most létezik vagy sem?

Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.

  • Eduline

Nahalka István oktatáskutató az Országos Kompetenciamérés 8. évfolyamos iskolai kérdőíveinek adataiból számolta ki az oktatási intézményeket egyre jobban sújtó tanárhiányt - szúrta ki a hvg.hu az oktatáskutató Facebook-oldalán.

Ez a táblázat némileg ellentmond Kásler Miklós emberminiszter októberi nyilatkozatának - írja az oldal - hogy nincs itt semmilyen pedagógushiány.

FB/Nahalka István

Mint látszik, majdnem minden szak esetében folyamatosan nő a hiány.

Képességfejlesztő pedagógusok és természettudományi tárgyakat tanító tanárok az iskolák (az ábrán a FEH feladatellátó helyet jelöl) harmadában hiányzik, de átlag minden negyedik iskolában nincs matematika-, nyelv-, informatikaszakos szaktanár és gyógypedagógus sem.

Ezen a területen is szakemberhiány van az oktatásban

A sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken, így egyre többen tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben - írja a Népszava friss adatok alapján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.