Középiskolába felvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma

Legkésőbb január 28-ig kell pályázniuk a hátrányos helyzetű diákokat segítő Arany János Kollégiumi Programra a nyolcadik évfolyamos tanulóknak. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Kik jelentkezhetnek?

Azok a nyolcadikos, tanulói jogviszonyban álló diákok, akik 2020-ban gimnázium vagy szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkeznek - ideértve a nyelvi előkészítő évfolyamra vagy a két tanítási nyelvű oktatás 9. évfolyamára jelentkezőket is -, valamint a felhívásban szereplő kategóriák egyikébe tartoznak és ezért hátrányos helyzetűek. Például átmeneti gondozásban részesülnek, szüleiknek alacsony a végzettsége vagy a lakóhelyük kedvezményezett településnek számít.

Mit nyújt a program?

A nyertes pályázók számára a kollégiumok pedagógiai és szociális segítséget nyújtanak, például egyéni fejlesztési tervet készítenek, hozzájárulnak a tanulói étkezéshez vagy utazási költségekhez, illetve a kulturális és sportprogramokon való ingyenes részvételhez.

Az 5 éves program egy előkészítő évvel indul a hátrányos helyzetből adódó hiányok pótlására. Ezután a diákok az előkészítő évet megszervező vagy egy általuk választott másik középiskolában is folytathatják a tanulmányaikat. A kollégiumi tagság fenntartása a középiskolai tanulmányok teljes időtartamára kötelező.

Hogyan kell jelentkezni?

A pályázatot legkésőbb 2020. január 28-áig kell postára adni a kötelező mellékletekkel - szülői nyilatkozat és a tanuló személyi adatlapja - együtt a felhívásban szereplő intézmények közül kiválasztott középiskola és a vele együttműködő kollégium címére. További részleteket a jelentkezésről és a programban résztvevő intézményekről ezen a honlapon találtok.

A középiskolai felvételi kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

Fontos szabályok a jelentkezésről a középiskolai felvételin

Mik a jelentkezés szabályai a középiskolai felvételin, és mi a teendő, ha egy iskolán belül több tanulmányi területet is megjelölnétek? Itt vannak az infók.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.