Gimnáziumi vezetők az új NAT-ról: az idei bevezetés kapkodáshoz vezetne, aminek a gyerekek látnák a kárát

Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (NAT).

  • Eduline/MTI

Az MTI-hez péntek este eljuttatott, tizenöt gimnáziumi igazgató által jegyzett közleményben azt írták az új NAT kapcsán: "a három éve formálódó anyagot utoljára 2018 őszén volt alkalma egy hónapon keresztül véleményeznie a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak. Az azóta született módosítások még nem nyilvánosak, így azokról szakmai véleményt nem tudunk alkotni".

Kitértek arra, mivel a NAT a köznevelés jövőjének irányait hivatott kijelölni, elengedhetetlennek tartják, hogy megalkotása és bevezetése megfelelő szakmai alapokon nyugodjon, ezért a grémium a végső tervezet

mihamarabbi nyilvánosságra hozását és az érdemi társadalmi vita megkezdését sürgeti.

Hiába a szakmai megállapodás: a PSZ nyílt levélben kéri, nekik is küldjék el az új alaptantervet

Bár tavaly megállapodtak, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mégsem kapta meg az új Nemzeti Alaptanterv koncepcióját. Mindezt most nyílt levélben sérelmezték a minisztérium számára.

 Álláspontjuk szerint a NAT hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére, amihez időre van szükség. A pedagógusoknak meg kell ismerniük az abban megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórákon alkalmazni tudják. Ezek a feladatok a mindennapi iskolai munka mellett több hónapot vesznek igénybe.

Ugyanilyen összetett feladatnak nevezték az új NAT-hoz illeszkedő tankönyvek elkészítését, amelyhez - írták - szintén hosszú idő és az iskolákkal folytatott élénk párbeszéd szükséges.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a középiskoláknak 2019 őszén meg kellett hirdetniük a 2020/2021. tanévben induló osztályokat. A tájékoztatók tartalmazzák a helyi tantervek tantervi hálóit. A diákok és a szülők ezek ismeretében választanak középiskolát. "Aggályosnak tartjuk, ha a most felvételiző diákok oktatása nem a meghirdetettek szerint kezdődhet meg szeptemberben" - áll a közleményben.

Mindezek alapján azt kérik, hogy az új NAT a megjelenést követően - az átállásra kellő időt biztosítva - legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba,  álláspontjuk szerint ugyanis a korábbi bevezetés kapkodáshoz vezet, aminek a gyermekek látnák a kárát.

A Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: az új NAT-ot ebben a formában ne vezessék be

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti alaptanterv módosításának legutóbbi tervezete nem tükrözi a köznevelés tartalmi szabályozásával kapcsolatban korábban folytatott szakmai egyeztetések eredményeit. Az Elnökség a közleményben azt javasolja, a módosítást ebben a formában ne vezessék be 2020. szeptember 1-jén, helyette folytatódjon a korábban megkezdett szakmai konzultáció.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.