Az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - írja az Index.
Az egyik az, amit 2017-ben Csépe Valéria akadémikus, pszichológus professzor egy közel száz pedagógiai szakértőből, pszichológusból és gyakorló tanárból álló csapat bevonásával kezdett el kidolgozni. Ennek első tervezetét 2018 szeptemberében hozták nyilvánosságra - írja az Index.
Miután ez a verzió nem volt elég "nemzeti" zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával megindult az átdolgozás. 2019 elején Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét nevezték ki a NAT koordinálásáért felelős miniszteri biztosnak. Az ő feladata volt a szükséges módosítások összehangolása és a szakértői felügyelet. A kormány végül az ekkor készült változatot tárgyalta meg és fogadta el december 18-án.
Csakhogy az Index értesülései szerint a másik oldal sem tétlenkedtek. Nem sokkal ezután ugyanis elkezdett körözni egy olyan NAT-változat, ami nem a kormány által elfogadott koncepciót tükrözte. Valószínűleg ebből szivároghattak ki részletek a kormánypárti sajtónak, például az, hogy az új NAT-ban hangsúlyosabban lesznek jelen a kormány által felkarolt jobboldali magyar írók, megszűnnek és létrejönnek tárgyak, a heti maximális óraszám pedig nem csökken jelentősen. Az Index szerint még Kásler Miklós is csak januárban szerzett tudomást köznevelési államtitkárságának a kormányzati szándékkal össze nem egyeztethető akciójáról, ami nem kis feszültséget okoz jelenleg is a rendszerben.
Az Index szerint presztízsharc áll a két alaptanterv párhuzamos létrejöttének hátterében: a NAT kidolgozása nem a köznevelési államtitkárság közvetlen irányítása alatt zajlik, amit Maruzsa Zoltán kezdettől fogva nehezményezett.
Megszűnő tantárgyak, új költők, kevesebb óra - itt vannak a részletek az új NAT-ról
Lesznek olyan tárgyak, amik teljesen átalakulnak és korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda, a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) - tudta meg a Magyar Nemzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
