Tényleg két Nemzeti alaptanterv van? Vajon melyik lesz az igazi?

Az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - írja az Index.

  • Eduline

Az egyik az, amit 2017-ben Csépe Valéria akadémikus, pszichológus professzor egy közel száz pedagógiai szakértőből, pszichológusból és gyakorló tanárból álló csapat bevonásával kezdett el kidolgozni. Ennek első tervezetét 2018 szeptemberében hozták nyilvánosságra - írja az Index.

Miután ez a verzió nem volt elég "nemzeti" zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával megindult az átdolgozás. 2019 elején Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét nevezték ki a NAT koordinálásáért felelős miniszteri biztosnak. Az ő feladata volt a szükséges módosítások összehangolása és a szakértői felügyelet. A kormány végül az ekkor készült változatot tárgyalta meg és fogadta el december 18-án.

Csakhogy az Index értesülései szerint a másik oldal sem tétlenkedtek. Nem sokkal ezután ugyanis elkezdett körözni egy olyan NAT-változat, ami nem a kormány által elfogadott koncepciót tükrözte. Valószínűleg ebből szivároghattak ki részletek a kormánypárti sajtónak, például az, hogy az új NAT-ban hangsúlyosabban lesznek jelen a kormány által felkarolt jobboldali magyar írók, megszűnnek és létrejönnek tárgyak, a heti maximális óraszám pedig nem csökken jelentősen. Az Index szerint még Kásler Miklós is csak januárban szerzett tudomást köznevelési államtitkárságának a kormányzati szándékkal össze nem egyeztethető akciójáról, ami nem kis feszültséget okoz jelenleg is a rendszerben.

Az Index szerint presztízsharc áll a két alaptanterv párhuzamos létrejöttének hátterében: a NAT kidolgozása nem a köznevelési államtitkárság közvetlen irányítása alatt zajlik, amit Maruzsa Zoltán kezdettől fogva nehezményezett.

Megszűnő tantárgyak, új költők, kevesebb óra - itt vannak a részletek az új NAT-ról

Lesznek olyan tárgyak, amik teljesen átalakulnak és korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda, a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) - tudta meg a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.