Tényleg két Nemzeti alaptanterv van? Vajon melyik lesz az igazi?

Az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - írja az Index.

  • Eduline

Az egyik az, amit 2017-ben Csépe Valéria akadémikus, pszichológus professzor egy közel száz pedagógiai szakértőből, pszichológusból és gyakorló tanárból álló csapat bevonásával kezdett el kidolgozni. Ennek első tervezetét 2018 szeptemberében hozták nyilvánosságra - írja az Index.

Miután ez a verzió nem volt elég "nemzeti" zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával megindult az átdolgozás. 2019 elején Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét nevezték ki a NAT koordinálásáért felelős miniszteri biztosnak. Az ő feladata volt a szükséges módosítások összehangolása és a szakértői felügyelet. A kormány végül az ekkor készült változatot tárgyalta meg és fogadta el december 18-án.

Csakhogy az Index értesülései szerint a másik oldal sem tétlenkedtek. Nem sokkal ezután ugyanis elkezdett körözni egy olyan NAT-változat, ami nem a kormány által elfogadott koncepciót tükrözte. Valószínűleg ebből szivároghattak ki részletek a kormánypárti sajtónak, például az, hogy az új NAT-ban hangsúlyosabban lesznek jelen a kormány által felkarolt jobboldali magyar írók, megszűnnek és létrejönnek tárgyak, a heti maximális óraszám pedig nem csökken jelentősen. Az Index szerint még Kásler Miklós is csak januárban szerzett tudomást köznevelési államtitkárságának a kormányzati szándékkal össze nem egyeztethető akciójáról, ami nem kis feszültséget okoz jelenleg is a rendszerben.

Az Index szerint presztízsharc áll a két alaptanterv párhuzamos létrejöttének hátterében: a NAT kidolgozása nem a köznevelési államtitkárság közvetlen irányítása alatt zajlik, amit Maruzsa Zoltán kezdettől fogva nehezményezett.

Megszűnő tantárgyak, új költők, kevesebb óra - itt vannak a részletek az új NAT-ról

Lesznek olyan tárgyak, amik teljesen átalakulnak és korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda, a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) - tudta meg a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.