Megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy: mi lesz a tanárokkal?

A módosított Nemzeti alaptanterv szerint szeptembertől nem lesz önálló tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret a középiskolákban. A szakemberek szerint kérdéses, hogy a tananyag tényleg beépül-e más tárgyakba, a tanárok és a jelenlegi hallgatók jövőjéről pedig még semmit sem tudni - írja a 444.hu.

  • Eduline

Ahogy megírtuk, napokon belül nyilvánosságra hozhatják a módosított Nemzeti alaptantervet (NAT), amit szeptembertől felmenő rendszerben be is vezetnek. A dokumentum szerint több tárgy teljesen átalakul, a diákok maximális óraszáma pedig heti 35-ről 34-re csökken. A mozgóképkultúra és médiaismeret sem lesz önálló tárgy többé a középiskolában, hanem a többi órába olvad be.

A 444.hu azt írja, a lépést azzal indokolják hogy jobb, ha "a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése" megjelenik minden tantárgyban. Mozgóképkultúra és médiaismeretet egyébként 1997 óta tanítanak az iskolákban, a tárgy a Nemzeti alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok oktathatják.

A médiatanárok és a kutatók felháborodtak azon, hogy a tárgyat ki akarják vezetni. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója a lapnak azt mondta: az, hogy a tantárgy tartalma más tárgyakba kerül, csak "retorikai fogás", ehhez ugyanis a többi tanár továbbképzésére és tananyag-, illetve módszertani fejlesztésre lenne szükség.

A lapnak nyilatkozó középiskolában tanító médiatanárok szerint elképzelhetetlen, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szőni az óráikba. Emellett pedig fontos, hogy a médiaoktatás nem egyenlő az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatával.

A médiatanárok szerint a tantárgy kivezetésének politikai okai vannak (hogy minél kevesebben tudják kritikusan fogyasztani és használni a médiát), Hartai szerint viszont az óraszámcsökkentésben jött kapóra a legkisebb óraszámú tárgy elvétele.

Azt nem tudni, mi lesz az 1200-1300 szaktanárral, illetve azokkal, akik a mozgóképkultúra és médiaismeretet választották a szakpárjuk részeként, mivel ennyi oktatóra akkor sem lesz szükség, ha tagozatos formában továbbra is lehet majd a tárgyat oktatni. A pályakezdők hátrányba kerülhetnek, mivel a kétszakos tanárok előnyt élveznek az iskolákban.

"Nagyon örülnék, ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?

"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.