A módosított Nemzeti alaptanterv szerint szeptembertől nem lesz önálló tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret a középiskolákban. A szakemberek szerint kérdéses, hogy a tananyag tényleg beépül-e más tárgyakba, a tanárok és a jelenlegi hallgatók jövőjéről pedig még semmit sem tudni - írja a 444.hu.
Ahogy megírtuk, napokon belül nyilvánosságra hozhatják a módosított Nemzeti alaptantervet (NAT), amit szeptembertől felmenő rendszerben be is vezetnek. A dokumentum szerint több tárgy teljesen átalakul, a diákok maximális óraszáma pedig heti 35-ről 34-re csökken. A mozgóképkultúra és médiaismeret sem lesz önálló tárgy többé a középiskolában, hanem a többi órába olvad be.
A 444.hu azt írja, a lépést azzal indokolják hogy jobb, ha "a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése" megjelenik minden tantárgyban. Mozgóképkultúra és médiaismeretet egyébként 1997 óta tanítanak az iskolákban, a tárgy a Nemzeti alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok oktathatják.
A médiatanárok és a kutatók felháborodtak azon, hogy a tárgyat ki akarják vezetni. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója a lapnak azt mondta: az, hogy a tantárgy tartalma más tárgyakba kerül, csak "retorikai fogás", ehhez ugyanis a többi tanár továbbképzésére és tananyag-, illetve módszertani fejlesztésre lenne szükség.
A lapnak nyilatkozó középiskolában tanító médiatanárok szerint elképzelhetetlen, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szőni az óráikba. Emellett pedig fontos, hogy a médiaoktatás nem egyenlő az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatával.
A médiatanárok szerint a tantárgy kivezetésének politikai okai vannak (hogy minél kevesebben tudják kritikusan fogyasztani és használni a médiát), Hartai szerint viszont az óraszámcsökkentésben jött kapóra a legkisebb óraszámú tárgy elvétele.
Azt nem tudni, mi lesz az 1200-1300 szaktanárral, illetve azokkal, akik a mozgóképkultúra és médiaismeretet választották a szakpárjuk részeként, mivel ennyi oktatóra akkor sem lesz szükség, ha tagozatos formában továbbra is lehet majd a tárgyat oktatni. A pályakezdők hátrányba kerülhetnek, mivel a kétszakos tanárok előnyt élveznek az iskolákban.
"Nagyon örülnék, ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?
"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
