Megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy: mi lesz a tanárokkal?

A módosított Nemzeti alaptanterv szerint szeptembertől nem lesz önálló tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret a középiskolákban. A szakemberek szerint kérdéses, hogy a tananyag tényleg beépül-e más tárgyakba, a tanárok és a jelenlegi hallgatók jövőjéről pedig még semmit sem tudni - írja a 444.hu.

  • Eduline

Ahogy megírtuk, napokon belül nyilvánosságra hozhatják a módosított Nemzeti alaptantervet (NAT), amit szeptembertől felmenő rendszerben be is vezetnek. A dokumentum szerint több tárgy teljesen átalakul, a diákok maximális óraszáma pedig heti 35-ről 34-re csökken. A mozgóképkultúra és médiaismeret sem lesz önálló tárgy többé a középiskolában, hanem a többi órába olvad be.

A 444.hu azt írja, a lépést azzal indokolják hogy jobb, ha "a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése" megjelenik minden tantárgyban. Mozgóképkultúra és médiaismeretet egyébként 1997 óta tanítanak az iskolákban, a tárgy a Nemzeti alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok oktathatják.

A médiatanárok és a kutatók felháborodtak azon, hogy a tárgyat ki akarják vezetni. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója a lapnak azt mondta: az, hogy a tantárgy tartalma más tárgyakba kerül, csak "retorikai fogás", ehhez ugyanis a többi tanár továbbképzésére és tananyag-, illetve módszertani fejlesztésre lenne szükség.

A lapnak nyilatkozó középiskolában tanító médiatanárok szerint elképzelhetetlen, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szőni az óráikba. Emellett pedig fontos, hogy a médiaoktatás nem egyenlő az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatával.

A médiatanárok szerint a tantárgy kivezetésének politikai okai vannak (hogy minél kevesebben tudják kritikusan fogyasztani és használni a médiát), Hartai szerint viszont az óraszámcsökkentésben jött kapóra a legkisebb óraszámú tárgy elvétele.

Azt nem tudni, mi lesz az 1200-1300 szaktanárral, illetve azokkal, akik a mozgóképkultúra és médiaismeretet választották a szakpárjuk részeként, mivel ennyi oktatóra akkor sem lesz szükség, ha tagozatos formában továbbra is lehet majd a tárgyat oktatni. A pályakezdők hátrányba kerülhetnek, mivel a kétszakos tanárok előnyt élveznek az iskolákban.

"Nagyon örülnék, ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?

"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.