Ma délelőtt írták a központi írásbeli vizsgát a középiskolába jelentkező diákok. Mikor derül ki, hogy hány pontot szereztetek, mekkora súlya van az írásbelinek és hogyan érdemes iskolát választani?
Itt vannak a 2020-as központi felvételi feladatsorai és megoldásai
Január 18-án, vagyis ma 10 órától tartották a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáját - azok, akik erre alapos ok miatt nem tudtak elmenni, január 23-án 14 órától írhatják meg a pótló írásbeli vizsgát.
A középiskolák február 6-ig értesítik a diákokat az írásbeli eredményéről. Ez alapján még lehet változtatni a kiválasztott középiskolák listáján. Az intézményekbe való jelentkezés határideje február 19.: erről itt olvashattok részletesen.
Egyrészt érdemes megnézni, milyen súlya van az adott középiskolában az írásbelinek. Ugyanis csak az van meghatározva, hogy ha az adott intézmény kért írásbelit, az az összpontszám legalább 50 százalékát kell, hogy adja, e fölött ugyanakkor szabadon dönthet az iskola.
Másrészt számít az is, a feladatlapok közül melyik sikerült jobban. Az iskolák ugyanis figyelembe vehetik a magyar nyelvi és a matematika feladatlap eredményét is (mindkettővel 50 pontot szerezhettetek), vagy csak az egyiket - az utóbbi esetben ebből számolják az összpontszám legalább felét.
Ha a középiskola szóbeli felvételit is tart, az maximum az összpontszám 25 százalékát adja. A szóbeliket február 24. és március 13. tartják. A pontszámítás részleteit itt találjátok.
A felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 30-ig kapják meg, a beiratkozás pedig június 22-24. között lesz. Arról, hogy mi a teendő, ha egy intézménybe sem veszik fel a diákot, itt olvashattok.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Középiskolai felvételi: iskolatípusok, tantárgyak és felvételi szabályok egy helyen
Alapítványi, magán-, egyházi és állami iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok, technikumok - számos lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
