Középiskolai felvételi: mikor derül ki, hogy hány pontot szereztetek az írásbelin?

Ma délelőtt írták a központi írásbeli vizsgát a középiskolába jelentkező diákok. Mikor derül ki, hogy hány pontot szereztetek, mekkora súlya van az írásbelinek és hogyan érdemes iskolát választani?

  • Eduline

Itt vannak a 2020-as központi felvételi feladatsorai és megoldásai

Január 18-án, vagyis ma 10 órától tartották a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáját - azok, akik erre alapos ok miatt nem tudtak elmenni, január 23-án 14 órától írhatják meg a pótló írásbeli vizsgát.

A középiskolák február 6-ig értesítik a diákokat az írásbeli eredményéről. Ez alapján még lehet változtatni a kiválasztott középiskolák listáján. Az intézményekbe való jelentkezés határideje február 19.: erről itt olvashattok részletesen.

Egyrészt érdemes megnézni, milyen súlya van az adott középiskolában az írásbelinek. Ugyanis csak az van meghatározva, hogy ha az adott intézmény kért írásbelit, az az összpontszám legalább 50 százalékát kell, hogy adja, e fölött ugyanakkor szabadon dönthet az iskola.

Másrészt számít az is, a feladatlapok közül melyik sikerült jobban. Az iskolák ugyanis figyelembe vehetik a magyar nyelvi és a matematika feladatlap eredményét is (mindkettővel 50 pontot szerezhettetek), vagy csak az egyiket - az utóbbi esetben ebből számolják az összpontszám legalább felét.

Ha a középiskola szóbeli felvételit is tart, az maximum az összpontszám 25 százalékát adja. A szóbeliket február 24. és március 13. tartják. A pontszámítás részleteit itt találjátok.

A felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 30-ig kapják meg, a beiratkozás pedig június 22-24. között lesz. Arról, hogy mi a teendő, ha egy intézménybe sem veszik fel a diákot, itt olvashattok.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Középiskolai felvételi: iskolatípusok, tantárgyak és felvételi szabályok egy helyen

Alapítványi, magán-, egyházi és állami iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok, technikumok - számos lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.