"Nagyon örülnék, ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?

"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.

  • Eduline

Múlt héten újabb részletek derültek ki a 2020 őszétől bevezetendő Nemzeti alaptantervről. Többek között megtudtuk, hogy lesznek tantárgyak, amelyek teljesen eltűnnek, és lesznek, amik átalakulnak, illetve a diákok terhei is "csökkennek".

A tervek szerint bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést, valamint újdonság az is, hogy hetente legfeljebb 34 órája lehet a diákoknak még a középiskola legfelső évfolyamán is.

Egy olvasónk a megjelent információk alapján azt írta: "az említett jelenlegi maximum óraszám (35) helyett nekem 38 órám van. Ami azt jelenti, hogy kedden és pénteken “hamarabb”, 14:15-kor végzek az iskolában. A többi napon 15:10-kor. A legtöbb napon 16:30 van, amikorra hazaérek".

"Sajnálatos dolog, hogy a nagy elvárások miatt se szabadidőm se kikapcsolódási lehetőségem" - teszi hozzá a tizenegyedikes diák. "A különórákról, nyelvvizsga-felkészülésről, jogosítványról már nem is beszélek.

Személy szerint nagyon örülnék, ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom."

Az új NAT-változat ugyanis már nem százalékokat, hanem pontos óraszámokat tüntet majd fel a tantárgyak mellett kétévenkénti bontásban. Ami pedig a diákok terheit illeti, óraszámcsökkentést is terveznek: a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában. A diákok többsége a tapasztalatok szerint azonban ennek a kevésnek is örülne. Persze nem csak ez változna szeptembertől, nagy változás lesz a magyar terén is. Erről itt olvashattok el mindent.

Ha ti is szívesen elmondanátok a véleményeteket nekünk az új Nemzeti alaptantervről, akkor ne habozzatok és küldjétek el az [email protected] e-mail címre vagy írjatok Facebookon.

Megszűnő tantárgyak, új költők, kevesebb óra - itt vannak a részletek az új NAT-ról

Lesznek olyan tárgyak, amik teljesen átalakulnak és korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda, a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) - tudta meg a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.