A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a kiszivárgott információk alapján úgy értékelt: az idén szeptemberben életbe lépő dokumentum nem hoz paradigmaváltást az oktatásban.
Szűcs Tamás a Népszavának azt mondta, az, hogy heti 35-ről csupán 34-re csökkentik a diákok óraszámát, visszalépést jelent a korábbi, Csépe Valéria akadémikus professzor csapata által kidolgozott, 2018 augusztusában kiadott NAT-koncepcióhoz képest, abban ugyanis 20 százalékos csökkentés szerepelt.
Arról, hogy a lapinformációk szerint Wass Albert munkássága hangsúlyosabban megjelenik majd az alaptantervben, a PDSZ elnöke azt mondta: bár az író megítélése a mai napig vitatott, vannak olyan művei (például A funtineli boszorkány), amelyeket magyartanárként ő maga is szívesen ajánlana a diákoknak.
Az alaptanterv átalakításának módjáról a PDSZ-elnök azt mondta: ami történt, klasszikus példája a „rólunk döntenek nélkülünk esetének".
Aggályosak tartja ugyanis, hogy a dokumentumot átdolgozó bizottság működéséről semmit nem lehet tudni, az elkészült anyagot a szakszervezetek nem véleményezhették, a pedagógusok pedig „diktátumszerűen” fogják megkapni.
Hasonlóképp vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is, aki szakmai szempontból elkeserítőnek nevezte a Nat körül kialakult helyzetet.
Megszűnő tantárgyak, új költők, kevesebb óra - itt vannak a részletek az új NAT-ról
Lesznek olyan tárgyak, amik teljesen átalakulnak és korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda, a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) - tudta meg a Magyar Nemzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
