Közeledik a középiskolai felvételi központi vizsgája, ezért adunk néhány olyan tippet a diákok számára, amellyel hatékonyan készülhetnek a vizsgára.
A magyarországi gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele nyilatkozott korábban arról, hogy kötelező náluk a központi írásbeli vizsga a sikeres bekerüléshez. Az írásbeli vizsgákra való jelentkezés lezárult december elején, január 18-án pedig már írni is fogják a feladatlapot a felvételiző diákok. A vizsgán a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. A vizsga során egyedül a matematika feladatlapnál lehet vonalzót, körzőt és szögmérőt használni, más segédeszköz nem megengedett.
Fontos az időbeosztás
Mindkét vizsgarész 10-10 kérdést tartalmaz, tárgyanként 50 pontot lehet szerezni (a pontozási szabályokról bővebben itt olvashattok.) A feladatlapok megoldására 45 percet kapnak majd, ami valójában nagyon gyorsan eltelik, ezért fontos, hogy jól osszák be az idejüket a vizsgázók. Egy-egy feladatnál, aki elakad, érdemes továbblépni, és inkább később - ha marad idő - visszatérni rá. Ugyanis nagyon könnyen elveszítheti az időérzékét az ember, egy olyan készségről van szó, amelyet fejleszteni kell, és ez a talán legelső komolyabb megmérettetésnél a diákok számára kardinális kérdés lehet.
Gyakorolni, gyakorolni
Az előzőhöz kapcsolódva az időbeosztást fejleszteni lehet a jól begyakorolt feladatokkal. Élesben érdemes megoldani néhány (minél több) vizsgafeladatsort az előző években feladottak közül. Ezeket az Oktatási Hivatal honlapján, a megoldókulcsokkal együtt megtaláljátok. Így nemcsak az idő miatt, hanem a feladatok típusa, és a vizsgadrukk enyhítése miatt is jól járnak azok, akik nem a vizsgán látnak először központi vizsgafeladatsort.
A koncentrációt érdemes fejleszteni különböző telefonos alkalmazásokkal is, számos olyan létezik, amelyek segítenek, hogy könnyebben és kitartóbban menjen a tanulás, nem utolsó sorban mindezt sokszor játékos formában. Ha kipróbálnátok egy-egy ilyet, olvassátok el ezt a cikkünket.
A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok cikkeinket.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?
Az iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
