Közeledik a központi felvételi, így érdemes gyakorolni a vizsgára

Közeledik a középiskolai felvételi központi vizsgája, ezért adunk néhány olyan tippet a diákok számára, amellyel hatékonyan készülhetnek a vizsgára.

  • Eduline

A magyarországi gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele nyilatkozott korábban arról, hogy kötelező náluk a központi írásbeli vizsga a sikeres bekerüléshez. Az írásbeli vizsgákra való jelentkezés lezárult december elején, január 18-án pedig már írni is fogják a feladatlapot a felvételiző diákok. A vizsgán a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. A vizsga során egyedül a matematika feladatlapnál lehet vonalzót, körzőt és szögmérőt használni, más segédeszköz nem megengedett.

Fontos az időbeosztás

Mindkét vizsgarész 10-10 kérdést tartalmaz, tárgyanként 50 pontot lehet szerezni (a pontozási szabályokról bővebben itt olvashattok.) A feladatlapok megoldására 45 percet kapnak majd, ami valójában nagyon gyorsan eltelik, ezért fontos, hogy jól osszák be az idejüket a vizsgázók. Egy-egy feladatnál, aki elakad, érdemes továbblépni, és inkább később - ha marad idő - visszatérni rá. Ugyanis nagyon könnyen elveszítheti az időérzékét az ember, egy olyan készségről van szó, amelyet fejleszteni kell, és ez a talán legelső komolyabb megmérettetésnél a diákok számára kardinális kérdés lehet.

Gyakorolni, gyakorolni

Az előzőhöz kapcsolódva az időbeosztást fejleszteni lehet a jól begyakorolt feladatokkal. Élesben érdemes megoldani néhány (minél több) vizsgafeladatsort az előző években feladottak közül. Ezeket az Oktatási Hivatal honlapján, a megoldókulcsokkal együtt megtaláljátok. Így nemcsak az idő miatt, hanem a feladatok típusa, és a vizsgadrukk enyhítése miatt is jól járnak azok, akik nem a vizsgán látnak először központi vizsgafeladatsort.

A koncentrációt érdemes fejleszteni különböző telefonos alkalmazásokkal is, számos olyan létezik, amelyek segítenek, hogy könnyebben és kitartóbban menjen a tanulás, nem utolsó sorban mindezt sokszor játékos formában. Ha kipróbálnátok egy-egy ilyet, olvassátok el ezt a cikkünket.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok cikkeinket.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?

Az iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.