Súlyos büntetést is kaphat a tanárát megkéselő győri diák

Az eddigi tanúkihallgatások alapján akár közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletével is gyanúsíthatják azt a győri diákot, aki december elején többször megszúrta késével az osztályfőnökét. Ugyanakkor még sok részletet kell pontosítani, az elmeorvosi vizsgálat pedig továbbra is késik - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, a 17 éves fiú december 5-én késelte meg 51 éves osztályfőnökét a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 10. osztályának fizikaóráján, állítólag egy dolgozatra adott hármas jegy miatt. A tanárnő súlyos sérüléseket szenvedett, karját megműtötték, sérülései nyolc napon túl gyógyulóak, otthonában folytatódik a gyógykezelése. A pedagógus a diák apjának azt mondta: kész megbocsátani.

Az elkövető már a késelés napján mindent beismert és megbánt, annak ellenére, hogy csak arra emlékszik, felállt óra közben az asztalától, majd hogy ül a tanári székben, és odaadja a véres bicskáját a diáktársának. A támadás okára sem tud magyarázatot adni.

Faragó Péter, a diák ügyvédje a Magyar Nemzetnek december közepén azt mondta: igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálat nélkül nem lehet tudni, nem orvosi kezelésre szorul-e inkább a vádlott. A fiú a késelés előtti héten jelezte szüleinek, hogy a fokozott elvárások, az iskolai stressz miatt hasmenése és állandó gyomorfájdalma van. A szülők be is jelentkeztek vele pszichológushoz, aki a késelés utáni hétre adott időpontot.

A lap most azt írja: az elmeorvosi vizsgálat a nyomozást irányító ügyész soron kívüliséget kérő indítványa ellenére továbbra is késik - ez a diák ügyvédje szerint az emlékezetkiesés okának megállapítása mellett azért is lenne sürgős, hogy eldöntse, alkalmas-e a fiú egyáltalán a börtönre vagy a letartóztatás körülményei miatt további pszichés sérülés éri.

A Magyar Nemzetnek Németh Zsolt kriminológus korábban azt mondta: a jogszerű ítélethez egy sor részletet pontosítani, illetve bizonyítani kell, például azt, kitervelte-e a diák a támadást előre vagy csak pillanatnyi indulatból cselekedett. Ehhez újra kihallgatják az osztálytársakat, de - ha vannak - más, a fiúhoz közelebb álló barátokat is. Döntő kérdés az is, valóban mondott-e olyat a diák, hogy leszúrja a tanárnőt, ha rossz jegyet ad a dolgozatára. Ha igen, akár aljas indokból, közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérlete is lehet a vád, ebben az esetben pedig akár a maximális 15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik a diákot.

A tanúk, barátok, szülők és testvérek vallomása a diák a támadást megelőző mentális állapotával kapcsolatban is fontos információkat nyújthat. Az igazságügyi elmeorvos szakértő azt vizsgálja majd, a fiú valóban beszűkült állapotban hajtotta-e végre a támadást, illetve azt, hogy nincs-e olyan betegsége, ami kizárja a büntethetőséget. Emellett egy másik szakértő fogja eldönteni, a támadás eszköze, a helyszíni felvételek szerint egy tíz centiméter pengehosszúságú zsebkés alkalmas-e emberélet kioltására.

Tanárok és diákok egyaránt bajban: ki védi meg őket?

Kihez fordulhatnak a diákok az iskolában probléma esetén? Mi vagy ki szolgálja a tanárok védelmét? Az utóbbi időben elharapózott iskolai erőszakok száma miatt megnéztük, milyen működő törekvésekkel igyekeznek megoldani a problémát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.