Az eddigi tanúkihallgatások alapján akár közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletével is gyanúsíthatják azt a győri diákot, aki december elején többször megszúrta késével az osztályfőnökét. Ugyanakkor még sok részletet kell pontosítani, az elmeorvosi vizsgálat pedig továbbra is késik - írja a Magyar Nemzet.
Ahogy beszámoltunk róla, a 17 éves fiú december 5-én késelte meg 51 éves osztályfőnökét a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 10. osztályának fizikaóráján, állítólag egy dolgozatra adott hármas jegy miatt. A tanárnő súlyos sérüléseket szenvedett, karját megműtötték, sérülései nyolc napon túl gyógyulóak, otthonában folytatódik a gyógykezelése. A pedagógus a diák apjának azt mondta: kész megbocsátani.
Az elkövető már a késelés napján mindent beismert és megbánt, annak ellenére, hogy csak arra emlékszik, felállt óra közben az asztalától, majd hogy ül a tanári székben, és odaadja a véres bicskáját a diáktársának. A támadás okára sem tud magyarázatot adni.
Faragó Péter, a diák ügyvédje a Magyar Nemzetnek december közepén azt mondta: igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálat nélkül nem lehet tudni, nem orvosi kezelésre szorul-e inkább a vádlott. A fiú a késelés előtti héten jelezte szüleinek, hogy a fokozott elvárások, az iskolai stressz miatt hasmenése és állandó gyomorfájdalma van. A szülők be is jelentkeztek vele pszichológushoz, aki a késelés utáni hétre adott időpontot.
A lap most azt írja: az elmeorvosi vizsgálat a nyomozást irányító ügyész soron kívüliséget kérő indítványa ellenére továbbra is késik - ez a diák ügyvédje szerint az emlékezetkiesés okának megállapítása mellett azért is lenne sürgős, hogy eldöntse, alkalmas-e a fiú egyáltalán a börtönre vagy a letartóztatás körülményei miatt további pszichés sérülés éri.
A Magyar Nemzetnek Németh Zsolt kriminológus korábban azt mondta: a jogszerű ítélethez egy sor részletet pontosítani, illetve bizonyítani kell, például azt, kitervelte-e a diák a támadást előre vagy csak pillanatnyi indulatból cselekedett. Ehhez újra kihallgatják az osztálytársakat, de - ha vannak - más, a fiúhoz közelebb álló barátokat is. Döntő kérdés az is, valóban mondott-e olyat a diák, hogy leszúrja a tanárnőt, ha rossz jegyet ad a dolgozatára. Ha igen, akár aljas indokból, közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérlete is lehet a vád, ebben az esetben pedig akár a maximális 15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik a diákot.
A tanúk, barátok, szülők és testvérek vallomása a diák a támadást megelőző mentális állapotával kapcsolatban is fontos információkat nyújthat. Az igazságügyi elmeorvos szakértő azt vizsgálja majd, a fiú valóban beszűkült állapotban hajtotta-e végre a támadást, illetve azt, hogy nincs-e olyan betegsége, ami kizárja a büntethetőséget. Emellett egy másik szakértő fogja eldönteni, a támadás eszköze, a helyszíni felvételek szerint egy tíz centiméter pengehosszúságú zsebkés alkalmas-e emberélet kioltására.
Tanárok és diákok egyaránt bajban: ki védi meg őket?
Kihez fordulhatnak a diákok az iskolában probléma esetén? Mi vagy ki szolgálja a tanárok védelmét? Az utóbbi időben elharapózott iskolai erőszakok száma miatt megnéztük, milyen működő törekvésekkel igyekeznek megoldani a problémát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
