Két hetet nyertek a szülők: megszavazta az Országgyűlés a beiskolázással kapcsolatos halasztást

Január 31-ig meghosszabbította a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét kedden az Országgyűlés.

  • Eduline/MTI

Átmeneti jelleggel január 15-ről január 31-re módosult az iskolahalasztási kérelmek benyújtásának határideje, ugyanis az Országgyűlés ma elfogadta a javaslatot. Így azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy jövőre iskolába menjen hatéves gyermekük, január végéig nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz az erről szóló kérelmet.

Ahogy beszámoltunk róla, januártól annak a gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A felmentésről pedig többé nem a szülő és az óvodapedagógus dönt majd: a kérelmet az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani minden év január 15-ig. Ezt az OH a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján bírálja el, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti. A kérelem tartalmi és formai követelményeiről itt olvashattok.

Ha a szakértői bizottság 2020. január 15-e előtt kiállított véleménye azt tartalmazza, hogy a hatéves gyermek további egy évig maradhat az óvodában, akkor nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze ezt az Oktatási Hivatalnál. Ebben az esetben a gyermek automatikusan további egy évig óvodai nevelésben vehet részt - írja az Oktatási Hivatal.

A Szülői Hang segédletet készített szülők számára az iskolaérettségi kérvényéhez

A Szülői Hang Közösség segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.