Kitüntetést kapott a pannonhalmi gyermekvédelmi program kidolgozásáért a gimnázium igazgatója

A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban létrehoztak egy gyerek- és emberközpontú, az alá-fölé rendeltségi viszonyon lazító, új iskolarendszert, amivel megelőzhető az intézmény falain belül történő érzelmi, verbális vagy fizikai erőszak. A kezdeményezésért Dr. Juhász-Laczik Albin, az intézmény igazgatója kitüntetést kapott.

  • Eduline

A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban az új rendszer előzménye, hogy 2015-ben nyilvánosságra került egy tíz évvel korábbi történet, ami után belső vizsgálatot indítottak egy szerzetes tanár ellen. A férfi manipulálta, bántalmazta, illetve molesztálta is a diákjait. A szerzetest eltávolították, azonban az iskola nem elégedett meg ennyivel – szerették volna, hogy soha többé ne fordulhasson elő még egyszer ilyen vagy ehhez hasonló helyzet az intézmény falai között – írja a hvg.hu.

A Pannonhalmi Főapátság a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal karöltve hozta létre azt a rendszert, amivel már az elején kiszűrhetők a gyerekekre veszélyes pedagógusok, illetve felismerhetők a gyermekbántalmazás különböző formái. Ehhez arra volt szükség, hogy az iskolában legyenek olyan védett körülmények, amikor a gyerekek szabadon el tudják mondani, ha valami miatt rossz érzéseik vannak, vagy kényelmetlenül érzik magát egy szituációban.

A pedagógiai nevelés része megtanítani a gyerekeknek, hogy felismerjék, mikor nem helyénvaló egy diáktárs vagy tanár viselkedése, valamint az is, hogy elsajátítsanak egy olyan szókincset, amivel elmondhatják a problémájukat. A rendszer sikeres működéséhez azonban az is elengedhetetlen, hogy mindig legyen valaki, aki meghallgatja őket.

A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban a gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy működik egy védelmi csoport, amely három bencés, a gimnáziumban tanító tanárból áll, akiket baj esetén felkereshetnek a gyerekek. A tanároknak pedig kötelességük azonnal meghallgatni a diákokat. Nem mondhatják azt, hogy most nincs idejük rá, és nem is bagatellizálhatják el a gyerekek gondjait.

A pannonhalmi gyermekvédelmi rendszer előnye, hogy lezítottak az alá-fölé rendelt hierarchikus viszonyokon, így a diák kritizálhatja akár az igazgatót is, ha az észrevétel jogos, és az sem szégyen, ha a tanár a diáktól kér segítséget - teszik hozzá.

Felfüggesztettek egy testnevelőtanárt, aki erőszakra buzdította diákjait

Eljárást indítottak egy balatokenesei testnevelőtanár ellen, aki a gyanú szerint erőszakra buzdította diákjait, így megverték osztálytársukat. Kollégiái nyílt levélben álltak ki a tanár mellett.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.