El kellene halasztani az iskolaérettségi eljárásrend bevezetését az ombudsman szerint

Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

  • MTI

Az ombudsman szerint kérdéses, hogy a rendelkezés bevezetéshez szükséges feltételek minden érintett szervnél fennállnak-e, ezért a jelenlegi helyzet a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.

A közlemény szerint az alapjogi biztos a hozzá érkező számos panaszbeadvány alapján vizsgálatot indított a köznevelési törvény 2020. január 1-jétől bevezetni tervezett új szabályozásával kapcsolatban.

Az új szabályozás szerint a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. A szülő kérelmére ugyanakkor - ha az erre feljogosított szerv engedélyezi - a gyermek még egy évig óvodai nevelésben vehet részt. Az új eljárásrend értelmében a szülők ezt a kérelmet az adott évben, január 15-éig nyújthatják be a felmentésről döntő központi szervhez, az Oktatási Hivatalhoz - idézték fel.

A végrehajtást biztosító rendeletet november végén hirdették ki, ezért az ombudsman szerint bizonytalanságokat eredményezhet ebben, a családok életére jelentősen kiható kérdésben az új szabályozás alkalmazása 2020. január 1-jétől.

A biztos ezért azt kérte a szaktárcától, hogy fontolja meg az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új szabályozás elhalasztását.

Az ombudsman szerint az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá. A halasztással elérhető lenne, hogy a megalapozott döntéshez, a tanulók tényleges iskolaérettségének megállapításához szükséges feltételrendszer teljeskörűen rendelkezésre álljon - foglalt állást Kozma Ákos.

Iskolaérettségi vizsgálatok: két hét haladékot kaphatnak a szülők

Több időt adnának a szülőknek arra, hogy kérelmezhessék hatéves gyermekük beiskolázásának halasztását - írja a Népszava.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István