El kellene halasztani az iskolaérettségi eljárásrend bevezetését az ombudsman szerint

Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

  • MTI

Az ombudsman szerint kérdéses, hogy a rendelkezés bevezetéshez szükséges feltételek minden érintett szervnél fennállnak-e, ezért a jelenlegi helyzet a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.

A közlemény szerint az alapjogi biztos a hozzá érkező számos panaszbeadvány alapján vizsgálatot indított a köznevelési törvény 2020. január 1-jétől bevezetni tervezett új szabályozásával kapcsolatban.

Az új szabályozás szerint a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. A szülő kérelmére ugyanakkor - ha az erre feljogosított szerv engedélyezi - a gyermek még egy évig óvodai nevelésben vehet részt. Az új eljárásrend értelmében a szülők ezt a kérelmet az adott évben, január 15-éig nyújthatják be a felmentésről döntő központi szervhez, az Oktatási Hivatalhoz - idézték fel.

A végrehajtást biztosító rendeletet november végén hirdették ki, ezért az ombudsman szerint bizonytalanságokat eredményezhet ebben, a családok életére jelentősen kiható kérdésben az új szabályozás alkalmazása 2020. január 1-jétől.

A biztos ezért azt kérte a szaktárcától, hogy fontolja meg az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új szabályozás elhalasztását.

Az ombudsman szerint az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá. A halasztással elérhető lenne, hogy a megalapozott döntéshez, a tanulók tényleges iskolaérettségének megállapításához szükséges feltételrendszer teljeskörűen rendelkezésre álljon - foglalt állást Kozma Ákos.

Iskolaérettségi vizsgálatok: két hét haladékot kaphatnak a szülők

Több időt adnának a szülőknek arra, hogy kérelmezhessék hatéves gyermekük beiskolázásának halasztását - írja a Népszava.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.