El kellene halasztani az iskolaérettségi eljárásrend bevezetését az ombudsman szerint

Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

  • MTI

Az ombudsman szerint kérdéses, hogy a rendelkezés bevezetéshez szükséges feltételek minden érintett szervnél fennállnak-e, ezért a jelenlegi helyzet a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.

A közlemény szerint az alapjogi biztos a hozzá érkező számos panaszbeadvány alapján vizsgálatot indított a köznevelési törvény 2020. január 1-jétől bevezetni tervezett új szabályozásával kapcsolatban.

Az új szabályozás szerint a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. A szülő kérelmére ugyanakkor - ha az erre feljogosított szerv engedélyezi - a gyermek még egy évig óvodai nevelésben vehet részt. Az új eljárásrend értelmében a szülők ezt a kérelmet az adott évben, január 15-éig nyújthatják be a felmentésről döntő központi szervhez, az Oktatási Hivatalhoz - idézték fel.

A végrehajtást biztosító rendeletet november végén hirdették ki, ezért az ombudsman szerint bizonytalanságokat eredményezhet ebben, a családok életére jelentősen kiható kérdésben az új szabályozás alkalmazása 2020. január 1-jétől.

A biztos ezért azt kérte a szaktárcától, hogy fontolja meg az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új szabályozás elhalasztását.

Az ombudsman szerint az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá. A halasztással elérhető lenne, hogy a megalapozott döntéshez, a tanulók tényleges iskolaérettségének megállapításához szükséges feltételrendszer teljeskörűen rendelkezésre álljon - foglalt állást Kozma Ákos.

Iskolaérettségi vizsgálatok: két hét haladékot kaphatnak a szülők

Több időt adnának a szülőknek arra, hogy kérelmezhessék hatéves gyermekük beiskolázásának halasztását - írja a Népszava.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.