2019. december 6-ig, azaz máig jelentkezhetnek a központi írásbelire a felvételizni tervező általános iskolások. Itt vannak a legfontosabb szabályok.
Meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbeli vizsgára?
A középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára abban az iskolában kell jelentkezni, ahol a diák meg szeretné írni a tesztet. Ennek a kereső programnak a segítségével a leendő középiskolások és szüleik kereshetnek a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények között.
Az írásbelire való jelentkezéshez az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható tanulói jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési határidő december 6. Fontos, hogy az írásbelire való jelentkezés nem egyenlő a kiválasztott középfokú iskolákba való jelentkezéssel – ennek a határideje február 19.
Mikor lesz az írásbeli vizsga?
A központi írásbeli vizsgát január 18-án írják a diákok.
Milyen feladatokra kell számítaniuk a felvételizőknek?
A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Mindkettő 10-10 kérdést tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. Arról, hogy hogyan pontozzák a feladatokat, bővebben itt olvashattok.
Hogyan lehet készülni az írásbelire?
A felkészülés legjobb módja a korábbi évek feladatlapjainak megoldása. Ezeket – a megoldókulcsokkal együtt – itt, az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület és miért fontos?
Mi az a tanulmányi terület, miért fontos és hol találhatják meg a jelentkezők a meghirdetett területeket? Itt a válasz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
