Leendő középiskolások, figyelem! Ma lejár a jelentkezési határidő

2019. december 6-ig, azaz máig jelentkezhetnek a központi írásbelire a felvételizni tervező általános iskolások. Itt vannak a legfontosabb szabályok.

  • Eduline

Meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbeli vizsgára?

A középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára abban az iskolában kell jelentkezni, ahol a diák meg szeretné írni a tesztet. Ennek a kereső programnak a segítségével a leendő középiskolások és szüleik kereshetnek a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények között.

Az írásbelire való jelentkezéshez az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható tanulói jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési határidő december 6. Fontos, hogy az írásbelire való jelentkezés nem egyenlő a kiválasztott középfokú iskolákba való jelentkezéssel – ennek a határideje február 19.

Mikor lesz az írásbeli vizsga?

A központi írásbeli vizsgát január 18-án írják a diákok.

Milyen feladatokra kell számítaniuk a felvételizőknek?

A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Mindkettő 10-10 kérdést tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. Arról, hogy hogyan pontozzák a feladatokat, bővebben itt olvashattok.

Hogyan lehet készülni az írásbelire?

A felkészülés legjobb módja a korábbi évek feladatlapjainak megoldása. Ezeket – a megoldókulcsokkal együtt – itt, az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület és miért fontos?

Mi az a tanulmányi terület, miért fontos és hol találhatják meg a jelentkezők a meghirdetett területeket? Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.