A gyakorlatban nem biztosított a gyerekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés - állapította meg az alapvető jogok biztosa egy egyedi ügy kapcsán.
A munkáltatók nem érdekeltek az egyedi esetek érdemi kivizsgálásában, mert ha a pedagógus által elkövetett bántalmazás nyilvánosságra kerül, az az intézmény megítélését hátrányosan befolyásolhatja - állapította meg az alapvető jogok biztosa egy egyedi ügy kapcsán készült jelentésben.
Ha a munkáltató fel is tárja a körülményeket, akkor az elkövetett jogsértés nem kap nyilvánosságot, másrészt a munkáltató jelenleg két lehetőség közül választhat. Figyelmeztetésben részesíti a pedagógust, ami azonban nem érdemi szankció. Dönthet a munkaviszony megszüntetéséről, de ennek - a nyilvánosság hiányában - az a veszélye, hogy a pedagógus egy másik iskolában tovább is folytathatja a bántalmazó tevékenységét.
A jelentés kiemeli, hogy a határozott tilalom ellenére a jogszabályi környezet, a gyerekek jogainak védelmére hivatott rendőrségi, intézményi, fenntartói, munkáltatói gyakorlat nem nyújt kellő garanciát az intézményes nevelésben-oktatásban a gyerekeket bántalmazó, a felügyeletüket ellátó személyekkel szemben.
Egy korábbi jelentés a büntetőjogi felelősségre vonással kapcsolatos visszásságokat tárta fel: az akkori biztos felkérte a legfőbb ügyészt, hogy tekintse át a szabályozást és gyakorlatot, a kapott válasz szerint azonban nem indokolt, hogy bármilyen intézkedésre sor kerüljön. Az ombudsman ezért most ismét felhívta a figyelmet ezekre a rendszerszintű problémákra, és az emberi erőforrások miniszterét is arra kérte, vizsgálja meg a szabályozást és a gyakorlatot. A friss gyerekjogi jelentés szerint egyébként a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban: a részleteket itt olvashatjátok.
A diákot rúgták volna ki
Az egyedi ügy kapcsán a biztos azt állapította meg: nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el, hanem egyenesen a bántalmazott gyereket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. A panaszos édesanya beadványa szerint gyerekét az iskolában osztályfőnöke több ízben "fejbe kólintotta", folyamatosan ordított vele. Elmondta, hogy az ügyben hiába fordult az iskola vezetőjéhez, majd az egyházi fenntartóhoz, a kérdéseire nem kapott érdemi választ. Az ombudsman vizsgálatot indított, amelynek keretében megkereste az iskola igazgatóját és a fenntartó vezetőjét is.
Felfüggesztettek egy testnevelőtanárt, aki erőszakra buzdította diákjait
Eljárást indítottak egy balatokenesei testnevelőtanár ellen, aki a gyanú szerint erőszakra buzdította diákjait, így megverték osztálytársukat. Kollégiái nyílt levélben álltak ki a tanár mellett.
A biztos megállapította, hogy az iskola szervezeti és működési szabályzata nem felel meg a törvényi előírásoknak: nem tartalmazza a panaszkezelés módját és határidejét, az igazgató pedig a szülőnek nem a jogszabály által előírt formában és tartalommal válaszolt. A szülői panaszkezelés során az iskola és a fenntartó eljárása és szerepei összemosódnak, ami sérti a jogbiztonságot, visszásságot okoz a tisztességes eljáráshoz és - a pártatlanság sérülése miatt - a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben.
A jelentés szerint az igazgató visszaélt hatáskörével, a bántalmazás miatt a szülőre és a tanulóra nyomást gyakorolt azzal, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésre vonatkozó jogellenes felhívás, az eltanácsolás módszerét alkalmazta. A fenntartó a szülői kérelmet nem bírálta el, pedig ez minden fenntartónak kötelessége, az eljárási rendet pedig törvény rögzíti.
A biztos a fenntartót arra kérte fel, hogy tartsa be a törvényi előírásokat, az iskola működésének törvényességét pedig soron kívül ellenőrizze. Az igazgatótól a panaszkezelési szabályzat egyértelműsítését és betartását, illetve azt kérte, hogy a tanárok és a diákok számára is szervezzen az iskolán belüli konfliktusok kezelésével és a tanulók jogaival kapcsolatos előadásokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
