A gyakorlatban nem biztosított a gyerekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés - állapította meg az alapvető jogok biztosa egy egyedi ügy kapcsán.
A munkáltatók nem érdekeltek az egyedi esetek érdemi kivizsgálásában, mert ha a pedagógus által elkövetett bántalmazás nyilvánosságra kerül, az az intézmény megítélését hátrányosan befolyásolhatja - állapította meg az alapvető jogok biztosa egy egyedi ügy kapcsán készült jelentésben.
Ha a munkáltató fel is tárja a körülményeket, akkor az elkövetett jogsértés nem kap nyilvánosságot, másrészt a munkáltató jelenleg két lehetőség közül választhat. Figyelmeztetésben részesíti a pedagógust, ami azonban nem érdemi szankció. Dönthet a munkaviszony megszüntetéséről, de ennek - a nyilvánosság hiányában - az a veszélye, hogy a pedagógus egy másik iskolában tovább is folytathatja a bántalmazó tevékenységét.
A jelentés kiemeli, hogy a határozott tilalom ellenére a jogszabályi környezet, a gyerekek jogainak védelmére hivatott rendőrségi, intézményi, fenntartói, munkáltatói gyakorlat nem nyújt kellő garanciát az intézményes nevelésben-oktatásban a gyerekeket bántalmazó, a felügyeletüket ellátó személyekkel szemben.
Egy korábbi jelentés a büntetőjogi felelősségre vonással kapcsolatos visszásságokat tárta fel: az akkori biztos felkérte a legfőbb ügyészt, hogy tekintse át a szabályozást és gyakorlatot, a kapott válasz szerint azonban nem indokolt, hogy bármilyen intézkedésre sor kerüljön. Az ombudsman ezért most ismét felhívta a figyelmet ezekre a rendszerszintű problémákra, és az emberi erőforrások miniszterét is arra kérte, vizsgálja meg a szabályozást és a gyakorlatot. A friss gyerekjogi jelentés szerint egyébként a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban: a részleteket itt olvashatjátok.
A diákot rúgták volna ki
Az egyedi ügy kapcsán a biztos azt állapította meg: nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el, hanem egyenesen a bántalmazott gyereket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. A panaszos édesanya beadványa szerint gyerekét az iskolában osztályfőnöke több ízben "fejbe kólintotta", folyamatosan ordított vele. Elmondta, hogy az ügyben hiába fordult az iskola vezetőjéhez, majd az egyházi fenntartóhoz, a kérdéseire nem kapott érdemi választ. Az ombudsman vizsgálatot indított, amelynek keretében megkereste az iskola igazgatóját és a fenntartó vezetőjét is.
Felfüggesztettek egy testnevelőtanárt, aki erőszakra buzdította diákjait
Eljárást indítottak egy balatokenesei testnevelőtanár ellen, aki a gyanú szerint erőszakra buzdította diákjait, így megverték osztálytársukat. Kollégiái nyílt levélben álltak ki a tanár mellett.
A biztos megállapította, hogy az iskola szervezeti és működési szabályzata nem felel meg a törvényi előírásoknak: nem tartalmazza a panaszkezelés módját és határidejét, az igazgató pedig a szülőnek nem a jogszabály által előírt formában és tartalommal válaszolt. A szülői panaszkezelés során az iskola és a fenntartó eljárása és szerepei összemosódnak, ami sérti a jogbiztonságot, visszásságot okoz a tisztességes eljáráshoz és - a pártatlanság sérülése miatt - a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben.
A jelentés szerint az igazgató visszaélt hatáskörével, a bántalmazás miatt a szülőre és a tanulóra nyomást gyakorolt azzal, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésre vonatkozó jogellenes felhívás, az eltanácsolás módszerét alkalmazta. A fenntartó a szülői kérelmet nem bírálta el, pedig ez minden fenntartónak kötelessége, az eljárási rendet pedig törvény rögzíti.
A biztos a fenntartót arra kérte fel, hogy tartsa be a törvényi előírásokat, az iskola működésének törvényességét pedig soron kívül ellenőrizze. Az igazgatótól a panaszkezelési szabályzat egyértelműsítését és betartását, illetve azt kérte, hogy a tanárok és a diákok számára is szervezzen az iskolán belüli konfliktusok kezelésével és a tanulók jogaival kapcsolatos előadásokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
