Harminchat nap után befejeződött az oktatási dolgozók sztrájkja Horvátországban, miután a szakszervezeteknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk hétfőn a kormánnyal a bérek emeléséről - közölte a helyi sajtó.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette: három részletben hat százalékkal növelik a az oktatási dolgozók bérét, december elsejétől három, június 1-jétől egy és 2021. január 1-jétől további két százalékkal. "Az ajánlatunkat a szakszervezetek elfogadták, a sztrájk ezzel véget ért, a tanítás kedden reggel folytatódik" - fogalmazott Plenkovic.
Hozzátette: az oktatási dolgozók megkapják a bérüket a sztrájk idejére, ugyanakkor be kell pótolniuk azokat a napokat, amelyeken nem vették fel a munkát. Korábbi hírek szerint nem lesz tavaszi szünet az iskolákban, a tanévet is meghosszabbítják, hogy az elmaradt órákat be tudják pótolni a pedagógusok.
"Ez a kompromisszumos megoldás a gyerekek, a szülők és az ország normális működését szolgálják" - húzta alá a kormányfő.
A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben hat százalékkal emeli jövőre a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelték, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókétól.
A kormány megígérte, hogy 2020. június 30-ig felülvizsgálja a jelenlegi bérbesorolási kategóriákat. Ha a rendelkezésre álló idő alatt ez mégsem sikerül, a pedagógusi bértáblán belül két százalékponttal emelik az úgynevezett illetményszorzókat. A szakszervezetek azonban ezzel sem voltak elégedettek.
A most bejelentett hat százalékos növekedés a már említett hat százalékos emelésen felül kerül megvalósításra. Az erre vonatkozó rendeletet a kormány csütörtöki ülésen fogadja el.
Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek
Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
