Harminchat nap után befejeződött az oktatási dolgozók sztrájkja Horvátországban, miután a szakszervezeteknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk hétfőn a kormánnyal a bérek emeléséről - közölte a helyi sajtó.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette: három részletben hat százalékkal növelik a az oktatási dolgozók bérét, december elsejétől három, június 1-jétől egy és 2021. január 1-jétől további két százalékkal. "Az ajánlatunkat a szakszervezetek elfogadták, a sztrájk ezzel véget ért, a tanítás kedden reggel folytatódik" - fogalmazott Plenkovic.
Hozzátette: az oktatási dolgozók megkapják a bérüket a sztrájk idejére, ugyanakkor be kell pótolniuk azokat a napokat, amelyeken nem vették fel a munkát. Korábbi hírek szerint nem lesz tavaszi szünet az iskolákban, a tanévet is meghosszabbítják, hogy az elmaradt órákat be tudják pótolni a pedagógusok.
"Ez a kompromisszumos megoldás a gyerekek, a szülők és az ország normális működését szolgálják" - húzta alá a kormányfő.
A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben hat százalékkal emeli jövőre a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelték, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókétól.
A kormány megígérte, hogy 2020. június 30-ig felülvizsgálja a jelenlegi bérbesorolási kategóriákat. Ha a rendelkezésre álló idő alatt ez mégsem sikerül, a pedagógusi bértáblán belül két százalékponttal emelik az úgynevezett illetményszorzókat. A szakszervezetek azonban ezzel sem voltak elégedettek.
A most bejelentett hat százalékos növekedés a már említett hat százalékos emelésen felül kerül megvalósításra. Az erre vonatkozó rendeletet a kormány csütörtöki ülésen fogadja el.
Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek
Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
