Véget ért az oktatási dolgozók sztrájkja Horvátországban

Harminchat nap után befejeződött az oktatási dolgozók sztrájkja Horvátországban, miután a szakszervezeteknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk hétfőn a kormánnyal a bérek emeléséről - közölte a helyi sajtó.

  • Eduline/MTI

Andrej Plenkovic horvát kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette: három részletben hat százalékkal növelik a az oktatási dolgozók bérét, december elsejétől három, június 1-jétől egy és 2021. január 1-jétől további két százalékkal. "Az ajánlatunkat a szakszervezetek elfogadták, a sztrájk ezzel véget ért, a tanítás kedden reggel folytatódik" - fogalmazott Plenkovic.

Hozzátette: az oktatási dolgozók megkapják a bérüket a sztrájk idejére, ugyanakkor be kell pótolniuk azokat a napokat, amelyeken nem vették fel a munkát. Korábbi hírek szerint nem lesz tavaszi szünet az iskolákban, a tanévet is meghosszabbítják, hogy az elmaradt órákat be tudják pótolni a pedagógusok.

"Ez a kompromisszumos megoldás a gyerekek, a szülők és az ország normális működését szolgálják" - húzta alá a kormányfő.

A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben hat százalékkal emeli jövőre a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelték, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókétól.

A kormány megígérte, hogy 2020. június 30-ig felülvizsgálja a jelenlegi bérbesorolási kategóriákat. Ha a rendelkezésre álló idő alatt ez mégsem sikerül, a pedagógusi bértáblán belül két százalékponttal emelik az úgynevezett illetményszorzókat. A szakszervezetek azonban ezzel sem voltak elégedettek.

A most bejelentett hat százalékos növekedés a már említett hat százalékos emelésen felül kerül megvalósításra. Az erre vonatkozó rendeletet a kormány csütörtöki ülésen fogadja el.

Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek

Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.