Két szombaton is dolgozni kell decemberben: itt az idei és a 2020-as lista

Két szombaton is dolgozni kell decemberben, cserébe viszont hatnapos lesz a karácsonyi szünet. Hogyan alakul a tanév második fele, mikor lesznek 2020-ban munkaszüneti napok, hosszú hétvégék és szombati munkanapok? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

Két szombaton, december 7-én és 14-én is dolgozni kell az év utolsó hónapjában, ezzel 24-ét és 27-ét váltják ki a munkavállalók, ami miatt a karácsonyi szünet hatnapos lesz. Utoljára december 23-án (hétfőn) kell dolgozni menni, az ezt követő első munkanap a szintén hétfőre eső december 30.

Az általános és középiskolai diákokat ez nem érinti, mivel ők a téli szünet előtt utoljára december 20-án (pénteken) mennek iskolába, az első tanítási nap pedig január 6-a (hétfő) lesz. A 2019/2020-as tanév rendjét, benne a tavaszi félév fontos dátumaival, itt találjátok.

A jövő évi munkaszüneti napok és szombati munkanapok listája az ideinél jóval rövidebb, három négynapos hosszú hétvégével azonban 2020-ban is lehet számolni. Cserébe egy augusztusi és egy decemberi szombaton kell majd dolgozni, illetve az utóbbi esetében iskolába menni. Itt találjátok a pontos dátumokat.

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak: infók és tippek a következő hetekre

Hamarosan itt a vizsgaidőszak, a legtöbb egyetemi könyvtár pedig alkalmazkodik a hallgatók igényeihez és meghosszabbítják a nyitvatartási idejüket. Ez jó hír azoknak, akik az utolsó pillanatig halogatják a felkészülést, illetve a zajos kollégiumban lakóknak is, akik csendes környezetben szeretnének felkészülni a vizsgákra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.