Két szombaton is dolgozni kell decemberben: itt az idei és a 2020-as lista

Két szombaton is dolgozni kell decemberben, cserébe viszont hatnapos lesz a karácsonyi szünet. Hogyan alakul a tanév második fele, mikor lesznek 2020-ban munkaszüneti napok, hosszú hétvégék és szombati munkanapok? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

Két szombaton, december 7-én és 14-én is dolgozni kell az év utolsó hónapjában, ezzel 24-ét és 27-ét váltják ki a munkavállalók, ami miatt a karácsonyi szünet hatnapos lesz. Utoljára december 23-án (hétfőn) kell dolgozni menni, az ezt követő első munkanap a szintén hétfőre eső december 30.

Az általános és középiskolai diákokat ez nem érinti, mivel ők a téli szünet előtt utoljára december 20-án (pénteken) mennek iskolába, az első tanítási nap pedig január 6-a (hétfő) lesz. A 2019/2020-as tanév rendjét, benne a tavaszi félév fontos dátumaival, itt találjátok.

A jövő évi munkaszüneti napok és szombati munkanapok listája az ideinél jóval rövidebb, három négynapos hosszú hétvégével azonban 2020-ban is lehet számolni. Cserébe egy augusztusi és egy decemberi szombaton kell majd dolgozni, illetve az utóbbi esetében iskolába menni. Itt találjátok a pontos dátumokat.

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak: infók és tippek a következő hetekre

Hamarosan itt a vizsgaidőszak, a legtöbb egyetemi könyvtár pedig alkalmazkodik a hallgatók igényeihez és meghosszabbítják a nyitvatartási idejüket. Ez jó hír azoknak, akik az utolsó pillanatig halogatják a felkészülést, illetve a zajos kollégiumban lakóknak is, akik csendes környezetben szeretnének felkészülni a vizsgákra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.