Itt a lista: ilyen ösztöndíjakat kaphatnak jövő szeptembertől a szakképzésben tanulók

2020. szeptemberétől minden szakképzést nyújtó középfokú iskolában tanuló diák az első két évben ösztöndíjat, a duális képzésben részt vevők munkabért kapnak majd. Összegyűjtöttük, mekkora összegű támogatásra számíthattok a különböző iskolatípusokban és évfolyamokon.

  • Eduline

November 19-én megszavazta az Országgyűlés a szakképzési törvényt, amely értelmében jövő szeptembertől a szakgimnáziumok technikumként, a szakközépiskolák pedig szakképző iskolaként működnek tovább. Előbbiben öt-, utóbbiban hároméves lesz a képzés, amely mindkettő intézményben ágazati alapozó tárgyakkal kezdődik.

A szakképző iskolákban a második évben, a technikumokban pedig a harmadikban kezdődik a szakosodott képzés. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

További változás, hogy már nem csak a rászoruló diákok kapnak ösztöndíjat, hanem az első két évben mindenki, amíg nem kezdi el a gyakorlatot. Ezt alapszabályként mindenkinek duális képzés keretében, egy cégnél kell elvégezni, a diákok pedig többé nem tanulószerződéssel, hanem szakképzési munkaszerződéssel, munkaviszony keretében dolgoznak majd, akár már 15 éves kortól. Ezzel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az Eduline-nak azt mondta: a tanulószerződés eddig védte a diákokat, munkaviszonyban viszont könnyebben sérülhetnek a jogaik.

Ugyan a pontos összegeket tartalmazó rendelet még nem jelent meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már közölt számokat. Táblázatban gyűjtöttük össze a diákoknak járó - havi - ösztöndíjakat és béreket:

 

Technikum

Szakképző iskola

9. évfolyam

7 ezer forint (+ további juttatások)

14 ezer forint

10. évfolyam

7 ezer forint (+ további juttatások)

10-50 ezer forint

Duális képzés

A minimálbér 25-60 százaléka (2019-ben bruttó 37 250-89 400 forint), az utolsó évben maximum 100 százaléka (2019-ben bruttó 149 ezer forint)

Rászorultsági alapon további ösztöndíjra lehet majd pályázni. A diákok ezek mellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphatnak, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek.

A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Átalakítják a szakképzést: itt olvashattok a középiskolában tanulható szakmákról

2020. szeptember elsejétől radikálisan lecsökken és átalakul azoknak a szakmáknak száma, amelyet a középiskolai tanulók szerezhetnek meg. A képesítésekről tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.