Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az iskolák az egyes tantárgyakat oktató pedagógusok hiányát úgy oldják meg, hogy helyettesítésként írják be a más szakosok által tartott órákat, így az nem jelenik meg ellátatlanként - mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a hvg.hu-nak. Hozzátette: ezt akár hónapokig lehet folytatni, a minőség rovására.
A nyelvoktatás terén is nagy a baj: mindössze az iskolák 65 százalékában lehet megoldani az angoltanítást, a többi intézményben nincs megfelelő szakember. A helyzetről nemrég egy magyartanár is írt, aki hetek óta a kémia-, az erkölcstan- és a fizikaórákat, illetve az angolt is kénytelen megtartani az osztályában.
A több mint 4500 üres álláshely jelentette hiány enyhítésére a kormány júniusban bevezette, hogy a tanárok gyakornokként már akkor is elkezdhetnek tanítani, ha még nincs meg a diplomához szükséges nyelvvizsgájuk. A PDSZ elnöke a hvg.hu-nak elmondta: szeptember előtt megjelentek a közoktatási állásokat hirdető Közigálláson az akármilyen szakos diplomás tanárokat, vagy a diploma előtt állókat is foglalkoztatni kívánó hirdetések. Ugyanakkor nehéz felmérni, hány oktató helyettesít ilyen módon hány helyet, iskolákra lebontott felmérésekre a szakszervezetnek nincs kapacitása.
De nem csak a "helyettesítés" probléma: egy 40 éves mérnök és pedagógus végzettségű tanárt az egyik általános iskolában a pedagógus 1 kategóriából a gyakornokiba sorolnának át, mert nincs tanító szakképesítése, ami ezen a szinten a tanításhoz kellene. A bruttó bére 270 ezerről így 203 ezer forintra csökkenne, ami nettó 160 ezer forint - mondta a PDSZ elnöke. A Szülői Hang közösség szülői levelekből álló gyűjteményében pedig több olyan esetről is lehet olvasni, ahol ugyan szakemberek tartják az órákat, de pedagógus végzettség, vagyis az oktatási eszközök és módszerek ismerete nélkül. Ez Szűcs Tamás szerint leginkább a természettudományokat és a nyelveket érinti.
Az, hogy a képzettségi területekről távolabbi tantárgyat is tanítaniuk kell, a tanárok számára Radó Péter oktatáskutató szerint azt jelenti, hogy ezekre esténként kell készülniük. A szakember szerint ugyanakkor mindez vicc, sokkal inkább gyerekmegőrzésnek tekinthető a fennálló gyakorlat, mint valódi helyettesítésnek.
A túlórák egy részéért valószínűleg pénzt sem kapnak a tanárok, egy pedagógus ugyanis csak bizonyos óraszámot helyettesíthet úgy, hogy azt ki is fizesse neki az állam. A másik lehetőség, hogy informálisan oldják meg a helyzetet az iskolán belül vagy a tankerülettel, így nem látszik a valós pedagógushiány mértéke - mondta Radó Péter. A szakértő szerint az is sokszor előfordul, hogy ha megürül egy állás, az intézményvezetők inkább nem küldenek be álláshirdetést a tankerületbe, mert akkor elvesztik a státuszért járó pénzt, amiből a helyettesítéseket kifizethetik, mondván, oldják meg a helyzetet a fennálló állománnyal. Radó Péter szerint is nehéz rálátni erre a kérdésre.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma még nem válaszolt a hvg.hu kérdéseire. A Klebelsberg Központ azt írta: ott, ahol valamelyik tantárgy esetében átmenetileg nincs az iskola állományában szaktanár, másik intézményből történő áttanítással, megbízási szerződéssel, vagy túlóra elrendelésével oldják meg a feladatot.
Kásler Miklós szerint nincs pedagógushiány, emellett az utóbbi időben csökkent a tanulók létszáma
"Azt gondolom, nincs pedagógushiány."
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
