Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Szerdán harmincéves az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye - az évforduló alkalmából megnéztük, milyen eredményeket sikerült elérni és mit kellene jobbá tenni az oktatás területén a világban és Magyarországon.
Az alapvető oktatáshoz való jog fontos része az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezménynek. Még bőven van min dolgozni, azoknak az általános iskolás korú gyerekeknek az aránya ugyanakkor, akik nem járnak iskolába, 1989 és 2018 között majdnem 10 százalékkal csökkent világszinten. Míg harminc éve a gyerekek 17,6 százaléka nem vett részt az oktatásban, tavaly a 8,2 százaléka, ami 59,1 millió főt jelent - derül ki az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) által az évfordulóra készített jelentésből, amelyet itt olvashattok angolul.
De nem csak az iskolából való kimaradás probléma: a jelentésben közölt adatok szerint az úgynevezett lower secondary schoolba (7-9. osztályba) járó diákok jelentős részének nincsenek meg az alapvető készségei: az olvasással a gyerekek 34, a számolással pedig 58 százalékuknak van problémája, vagyis több mint a diákok felének nem mennek az egyszerű matematikai műveletek sem.
Magyarország 1990-ben fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, és egy évvel később hirdette ki törvényben. A gyermekjogok itthoni teljesüléséről a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány készített jelentést az idén az ENSZ számára. Az 5300 gyerek véleményén alapuló kutatás eredményei alapján a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban, minden második válaszadó pedig úgy érzi, nem számít a véleménye. A gyerekek az iskolában több elfogadást, egyenlő bánásmódot és érzelmi biztonságot, támogató felnőtteket szeretnének. A gyerekek 60 százaléka mondta, hogy nem beszélnek vele arról, hogy mit tegyen, ha bántják.
Nem csak a biztonságérzet és elfogadás hiányzik, de tízből kilenc gyereknek a tanulás sem okoz örömet, 20 százalékuknak egyáltalán nincs szabadideje, a családdal töltöbb idővel pedig csak a diákok fele elégedett. Az iskolában tanultakat a gyerekek kevesebb mint harmada tartja hasznosnak. A válaszadók 1 százaléka kilenc éves vagy fiatalabb, 29 százaléka 10 és 14 év közötti, 70 százaléka pedig 15 és 17 év közötti volt.
A Gyermekjogi Egyezmény egyébként három pontban foglalja össze a gyerekek jogait: ezek a biztonság, az ellátás és gondozás - ide tartozik az alapvető oktatáshoz való jog is -, illetve a közösség életében való részvétel és a szabadságjogok biztosítása. A harmincadik évfordulóra az UNICEF Magyar Bizottsága egész napos programsorozatot szervez, ahol többek között az élménypedagógiáról, az olvasásról, illetve a technológia és az oktatás kapcsolatáról is hallgathattok előadásokat.
Egyre több a végzettség nélküli fiatal, újra előtérbe került a tankötelezettség korhatárának kérdése
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.