Szerdán harmincéves az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye - az évforduló alkalmából megnéztük, milyen eredményeket sikerült elérni és mit kellene jobbá tenni az oktatás területén a világban és Magyarországon.
Az alapvető oktatáshoz való jog fontos része az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezménynek. Még bőven van min dolgozni, azoknak az általános iskolás korú gyerekeknek az aránya ugyanakkor, akik nem járnak iskolába, 1989 és 2018 között majdnem 10 százalékkal csökkent világszinten. Míg harminc éve a gyerekek 17,6 százaléka nem vett részt az oktatásban, tavaly a 8,2 százaléka, ami 59,1 millió főt jelent - derül ki az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) által az évfordulóra készített jelentésből, amelyet itt olvashattok angolul.
De nem csak az iskolából való kimaradás probléma: a jelentésben közölt adatok szerint az úgynevezett lower secondary schoolba (7-9. osztályba) járó diákok jelentős részének nincsenek meg az alapvető készségei: az olvasással a gyerekek 34, a számolással pedig 58 százalékuknak van problémája, vagyis több mint a diákok felének nem mennek az egyszerű matematikai műveletek sem.
Magyarország 1990-ben fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, és egy évvel később hirdette ki törvényben. A gyermekjogok itthoni teljesüléséről a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány készített jelentést az idén az ENSZ számára. Az 5300 gyerek véleményén alapuló kutatás eredményei alapján a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban, minden második válaszadó pedig úgy érzi, nem számít a véleménye. A gyerekek az iskolában több elfogadást, egyenlő bánásmódot és érzelmi biztonságot, támogató felnőtteket szeretnének. A gyerekek 60 százaléka mondta, hogy nem beszélnek vele arról, hogy mit tegyen, ha bántják.
Nem csak a biztonságérzet és elfogadás hiányzik, de tízből kilenc gyereknek a tanulás sem okoz örömet, 20 százalékuknak egyáltalán nincs szabadideje, a családdal töltöbb idővel pedig csak a diákok fele elégedett. Az iskolában tanultakat a gyerekek kevesebb mint harmada tartja hasznosnak. A válaszadók 1 százaléka kilenc éves vagy fiatalabb, 29 százaléka 10 és 14 év közötti, 70 százaléka pedig 15 és 17 év közötti volt.
A Gyermekjogi Egyezmény egyébként három pontban foglalja össze a gyerekek jogait: ezek a biztonság, az ellátás és gondozás - ide tartozik az alapvető oktatáshoz való jog is -, illetve a közösség életében való részvétel és a szabadságjogok biztosítása. A harmincadik évfordulóra az UNICEF Magyar Bizottsága egész napos programsorozatot szervez, ahol többek között az élménypedagógiáról, az olvasásról, illetve a technológia és az oktatás kapcsolatáról is hallgathattok előadásokat.
Egyre több a végzettség nélküli fiatal, újra előtérbe került a tankötelezettség korhatárának kérdése
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
