Jövő szeptembertől bezárhatnak az alternatív iskolák?

Bezárhatják az alternatív tanterv szerint működő óvodákat, általános- és középiskolákat, ha elfogadják a Palkovics László innovációs miniszter által kedden benyújtott törvénymódosító javaslatot - írja a 444.hu.

  • Eduline

Ha elfogadják az innovációs miniszter javaslatát, amelyet a 444.hu szúrt ki, a nemzeti köznevelésről szóló törvény a következők szerint módosulna: április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. 

A módosítás a névleg az új szakképzési törvénytervezet miatt szükséges változásokról szóló törvényjavaslatban szerepel, amelyet Palkovics László kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.

A változtatás különösen súlyosan érinti az országosan 45 iskolát és 59 óvodát működtető Waldorf-hálózatot, amely eddig az összes intézményére érvényes alternatív kerettantervet fogadtathatott el a kormánnyal - írja a portál. Most az oktatásért felelős minniszter egyenként dönthetne az iskolák sorsáról. A mozgásteé is kisebb lehet: a Magyar Waldorf Szövetség közleménye szerint semmi sem garantálja, hogy a most működő - az állam által eddig elismert - oktatási modelljük egyáltalán beleférhet-e a szűkített törvényi keretbe.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, a szövetség elnöke, Szabó Zoltán júliusban még arról nyilatkozott, hogy az EMMI-ben megnyugtatták, hogy a köznevelési törvény tervezett változtatásai nem érintik majd hátrányosan a waldorfosokat, a módosító javaslatot ugyanakkor most az innovációs miniszter nyújtotta be. A kormány körüli pletykák szerint lehetséges, hogy a szakképzés és a felsőoktatás után jövőre Palkovics már a közoktatást is megkapja.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint velük együtt országosan 80 iskola léte kerülhet veszélybe. Időpontot kértek a minisztérium illetékeseitől, hogy egyeztethessenek a javaslatról - írja 444.hu.

Új alaptanterv: várhatóan ez év végéig fogadja el a kormány a Natot

Miután az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem került sor, az új rendszer még várat magára. De vajon meddig?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.