Jövőre jelentősen átalakul a szakképzést nyújtó középfokú iskolák rendszere. A jelenleg fennálló tervezet szerint többek között az iskolák neve, a tanítási idő, valamint a szakmai gyakorlat működése is megváltozna. Itt vannak a legfontosabb kérdések.
Október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha ezt megszavazzák, 2020 szeptemberétől a szakképzés jelentősen átalakul.
A diákok a következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék majd a gyakorlati képzést. Korábban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki.
Mi lesz a jelenleg működő szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból?
A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz. Mint kiderült, a szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, ezután pedig váltani lehet a két iskolatípus között.
Mennyi idő után lehet szakmát és érettségit szerezni?
A technikumokban a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig fog tartani ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.
Milyen szakmát lehet majd tanulni? Ebben lesz változás?
A már szeptember 30-án megjelent kormányrendelet jelentősen átalakította a 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. A tanulható szakmák száma ezzel radikálisan lecsökkenne és átalakulna, ezekről - az összesen 174 alapszakmáról - már tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető. A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák. A tájékoztatót, valamint a változásokat részletesebben ebben a cikkben találjátok meg.
Hogyan fog működni a gyakorlat az iskolákban?
A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg. Ezen a rendszeren belül az eddigi tanulószerződést felváltaná a szakképzési munkaszerződés. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jönne létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szólna. Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy "a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni".
További változás, hogy az első két évben minden tanuló kapna ösztöndíjat a duális képzés ideje alatt, ezt az adott vállalat fizetné. Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozhatna - erről bővebben itt olvashattok.
Vihart kavar a szakképzési törvényjavaslat: a szakszervezetek szerint nagyon rosszul járnának a tanárok
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
