Nagyon sok a kérdés az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban, ezért az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu.
Januártól változik az iskolaérettségi vizsgálatok menete: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak szeptemberben kötelező iskolába mennie, a szülők január 15-ig kérelmezhetik, hogy gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson. A halasztásról többé nem az óvodapedagógusok dönthetnek. Az új szabályozást a 2020/2021-es tanévtől vezetik be.
A konkrét folyamatról eddig nagyon keveset lehetett tudni, amelyet a szakszervezetek és a szakmai szervezetek is jeleztek. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, a korábban több mint 800 pszichológus által aláírt nyílt levélre és megkeresésre reagálva azt mondta: az iskolaérettségi vizsgálatokra irányuló kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni, majd a megfelelteket a Pedagógiai Szakszolgálatoknak továbbítják, ahol "a jelenlegi szakmai protokollok alapján" fogják lefolytatni a vizsgálatot - írja a hvg.hu.
Maruzsa ugyanakkor azt is közölte, hogy a végrehajtási rendelet csak egy hónap múlva jelenik majd meg.
Szerdán Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa azt írta Szél Bernadett független parlamenti képviselő októberben feltett kérdésére: hogy átfogó vizsgálatot indít az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban. A biztoshoz 20 egyéni panaszbeadvány érkezett, amelyben a szülők azt írták: az iskolaérettség nem egy dátumhoz kapcsolódik, ráadásul ha 2020 szeptemberében a 6 évesek a tavaly halasztást kapott 7 évesekkel egyszerre kezdik meg tanulmányaikat, akkor zsúfoltság is kialakulhat az iskolákban.
Kozma Ákos megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkárságát, hogy mikorra várható az iskolérettségről döntő szerv kijelölése, felmérték-e, hogy hány gyereket érint az intézkedés, és hogy mit kívánnak tenni az esetleges zsúfoltság ellen: indítanak-e új osztályokat, vesznek-e fel új pedagógusokat, alakítanak-e ki új tantermeket.
PSZ: lesz elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak?
Lesz-e elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak? - teszi fel a kérdést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Szülői Hang kampányában.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
