Változik az iskolaérettség felmérésének módja: vizsgálatot indított az ombudsman

Nagyon sok a kérdés az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban, ezért az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu.

  • Eduline

Januártól változik az iskolaérettségi vizsgálatok menete: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak szeptemberben kötelező iskolába mennie, a szülők január 15-ig kérelmezhetik, hogy gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson. A halasztásról többé nem az óvodapedagógusok dönthetnek. Az új szabályozást a 2020/2021-es tanévtől vezetik be.

A konkrét folyamatról eddig nagyon keveset lehetett tudni, amelyet a szakszervezetek és a szakmai szervezetek is jeleztek. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, a korábban több mint 800 pszichológus által aláírt nyílt levélre és megkeresésre reagálva azt mondta: az iskolaérettségi vizsgálatokra irányuló kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni, majd a megfelelteket a Pedagógiai Szakszolgálatoknak továbbítják, ahol "a jelenlegi szakmai protokollok alapján" fogják lefolytatni a vizsgálatot - írja a hvg.hu

Maruzsa ugyanakkor azt is közölte, hogy a végrehajtási rendelet csak egy hónap múlva jelenik majd meg.

Szerdán Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa azt írta Szél Bernadett független parlamenti képviselő októberben feltett kérdésére: hogy átfogó vizsgálatot indít az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban. A biztoshoz 20 egyéni panaszbeadvány érkezett, amelyben a szülők azt írták: az iskolaérettség nem egy dátumhoz kapcsolódik, ráadásul ha 2020 szeptemberében a 6 évesek a tavaly halasztást kapott 7 évesekkel egyszerre kezdik meg tanulmányaikat, akkor zsúfoltság is kialakulhat az iskolákban.

Kozma Ákos megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkárságát, hogy mikorra várható az iskolérettségről döntő szerv kijelölése, felmérték-e, hogy hány gyereket érint az intézkedés, és hogy mit kívánnak tenni az esetleges zsúfoltság ellen: indítanak-e új osztályokat, vesznek-e fel új pedagógusokat, alakítanak-e ki új tantermeket.

PSZ: lesz elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak?

Lesz-e elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak? - teszi fel a kérdést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Szülői Hang kampányában.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.