Csak a parlamenti jóváhagyás után bontják ki a szakképzési törvénytervezet részleteit

Csak a parlamenti jóváhagyás után bontják majd ki a törvénytervezetben javasolt keretszabályozás részleteit rendeleti szintű előírásokkal - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

  • Eduline/MTI

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden közölte: képviselőik a pedagógus érdekképviseletekkel folytatott egyeztetéseken is hangsúlyozták, a törvénytervezetben javasolt keretszabályozás részleteit a parlamenti jóváhagyás után rendeleti szintű előírások bontják majd ki. A minisztérium ezek kidolgozásában, véglegesítésében számít az ágazati érdekképviseletek szakmai ismereteire, jobbító szándékára.

Hozzátették, hogy a tervekről a minisztérium a napokban is tárgyalt a legnagyobb pedagógusszakmai érdekképviseletekkel, a Pedagógusok Szakszervezetével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola - írták.

Ahogy arról már többször írtunk, a tervezet nagy port kavart a szakszervezetek körében is. A minisztérium ugyanis átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.

A szakképzésben oktató több mint 32 ezer pedagógus bére 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik - közölte a minisztérium. "A differenciáltan megállapított bérek a legjobban teljesítő, elsősorban szakmai tárgyakat tanító pedagógusok esetében ennél nagyobb mértékben is emelkedhetnek. Például egy egyetemi diplomával és 10 év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye bruttó 300 ezer forint helyett jövőben akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja" - emelik ki.

Azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint "a szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat" - véli a dr. Nyitrai Károly szervezet ügyvédje.

Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók

A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.