Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen az október 10. óta tartó sztrájk beszüntetésére szólította fel az oktatási dolgozókat Horvátországban.
"Még egyszer arra kérem az oktatási dolgozók szakszervezeteit, a tanítókat és a tanárokat, hogy észszerűen gondolják át a kormány 6,12 százalékos béremelési javaslatát, valamint vegyék figyelembe: készen állunk arra, hogy intenzíven dolgozzunk a jelenlegi bérbesorolási kategóriák felülvizsgálatán, hogy igazságosabbá és jobbá tegyük őket" - mondta az N1 hírcsatorna által élőben közvetített kormányülésen.
A sztrájk hatására a kormány nemrég úgy döntött, három ciklusban, hat százalékkal emeli jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelik, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetései így is elmaradnak a közszféra más területein dolgozókétól.
Mivel a kormány nem tett eleget a pedagógusok követeléseinek, a kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése azzal fenyegetett, nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból, ami akár előrehozott választásokhoz is vezethetett volna. Ez azonban nem történt meg.
A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a HNS szerdán megállapodott arról, hogy 2020. június 30-ig a kormány felülbírálja a jelenlegi bérbesorolási kategóriákat. Ha a rendelkezésre álló idő alatt ez mégsem sikerül, a pedagógusi bértáblán belül két százalékponttal emelik az úgynevezett illetményszorzókat. A HNS két minisztere - a koalíciós megállapodás nyomán - csütörtökön így megszavazta a jövő évi költségvetést.
Az oktatási dolgozók szakszervezetei azonban nem elégedettek, és továbbra is sztrájkolnak. Branimir Mihalinec, a középiskolai dolgozók független szakszervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: számukra semmit nem jelent a HDZ és a HNS megállapodása. Mint mondta, nem kíván nyilatkozni a két párt egyességéről, a szakszervezetek követeléseiket és érveiket az illetékes miniszter által hétfőre tervezett találkozón ismertetik.
Josip Aladrovic munka- és nyugdíjügyi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások során végre sikerül megállapodásra jutni a szakszervezetekkel, és megoldást találni a problémákra. Kiemelte: egy kompenzációs intézkedésről, azaz megállapodásról van szó, amely a koalíciós partnerek között jött létre, és amelyet hétfőn ismeretet a szakszervezetekkel.
A szakszervezetek irányításával 16. napja úgynevezett gördülő sztrájkot tartanak az oktatási dolgozók; minden nap más megyék sztrájkolnak, és hetente egy napra csatlakoznak hozzájuk a felsőoktatási intézmények is. A szakmai szervezetek vezetői minden nap délben sajtótájékoztatót tartanak, ahol beszámolnak az előző nap eredményeiről, hogy mennyien és mely intézetekben vettek részt a pedagógusok a sztrájkban, és bejelentik, mely megyékben nem veszik fel másnap a munkát. A szakszervezetek korábban többször nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a koalíciós partnerek közötti viták elvonják a figyelmet az oktatási dolgozók valós követeléseiről.
Az iskolák többsége zárva lesz januárban, ha sztrájkolni fognak a pedagógusok
Határidőt adott a kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeléseik teljesítésére, amelynek ha nem tesznek eleget, országos sztrájkkal indítják a 2020-as évet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
