Aláírásgyűjtést indítottak roma szervezetek a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáért.
Roma szervezetek kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a tankötelezettség határa ismét 18 év lehessen - írta meg a Mérce. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, az Idetartozunk Egyesület vezetője, az aláírásgyűjtés egyik szervezője elmondta: rendkívül kritikus a roma tanulók helyzete az oktatási rendszerben, minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatás rendszeréből, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból - tette hozzá.
Az aláírásgyűjtés elindítását az idei, összesen hetedik alkalommal megrendezett Roma Büszkeség Napján jelentették be, jelmondata a „Tanulni akarunk!” volt.
A kormány 2012-ben csökkentette le a tankötelezettség felső korhatárát a korábbi 18 évről 16 évre. Azóta is voltak kezdeményezések, viták a téma körül, nemrég felmerült az is, hogy az új szakképzési stratégia tartalmazná a korhatár egy évvel történő megemelését, vagyis 17 évre emelnék, azonban kiderült, hogy ez nem lesz így.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya
2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
