Friss felmérés: a tanárok 76 százaléka szerint a gyerekek nem tudják beosztani a pénzüket

A tanárok 97 százaléka szerint a tudatos pénzkezelés tanítható - derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői által készített felmérésből, amelybe 300 pedagógust vontak be.

  • Eduline

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusok 76 százaléka úgy látja, hogy a gyerekek nem osztják be jól pénzüket, azonban 97 százalékuk szerint a tudatos pénzkezelés tanítható. Legyen szó akár kisebb, akár nagyobb összegről fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek annak értékével.

A kutatásban megkérdezettek 68 százaléka gondolja úgy, hogy az általános iskolások elsősorban a családtól tanulnak a pénzügyekről és csupán 10 százalék voksolt amellett, hogy az iskolának is döntő szerepe lenne ebben. Ennek főként abban látják az okát, hogy pénzügyi fogalmakkal alig találkozhatnak diákok az iskolában, ha mégis, akkor inkább pár matematikai példán keresztül.

A középiskolások esetében az internet szerepét, befolyását helyezték magasra a pedagógusok: a válaszadók 46 százaléka a középiskolások esetében az online tájékozódást vélte a gyerekek fő információszerzési módjának. Itt már több szó eshet a pénzügyekről, mint az általános iskolai évek alatt, így a középiskolai felkészítők 31 százaléka tartja az iskolát lényeges tényezőnek a gyerekek pénzügyi oktatásában és 47 százalék gondolja ezt a családról.

Friss kutatás: ez a korosztály a legtudatosabb a pénzügyek terén

A magyar fiatalok pénzügyileg tudatosabbak, de sokan mégis úgy érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel - derült ki az Intrum felméréséből.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.