A felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a horvát tanársztrájkhoz

A köztisztviselők és közalkalmazottak bérnövekedésével csökkent ugyan a feszültség a kormánykoalícióban, a pedagógus szakszervezetek azonban továbbra is elégedetlenek, és nem állnak el a sztrájktól. Csütörtökön egy napra a felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.

  • MTI

A kormány múlt heti ülésén határozott arról, hogy jövőre három lépésben hat százalékkal emeli a közszférában dolgozók bérét, és emiatt elhalasztja a jelenleg 25 százalékos áfakulcs január elsejétől tervezett 1 százalékpontos csökkentését.

Erre a lépésre azért szánta el magát a kabinet, mert a tanítók és a tanárok október 10. óta tartó sztrájkja miatt a kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.

A 233 ezer köztisztviselő és közalkalmazott bére tavaly 41,8 milliárd kunát (1851,7 milliárd forintot) tett ki, ebben az évben pedig várhatóan 43,8 milliárd kunára növekszik (januárban egyszer már 3 százalékkal, júniusban pedig 2 százalékkal emelte az állam az alapfizetéseket). A jövőre bejelentett béremeléssel a jelenlegi kormány mandátuma alatt közel 20 százalékkal nőnek a jövedelmek a közszférában.

Amennyiben a kabinet teljesítené az oktatási dolgozók követeléseit, az további 3,5 milliárd kunával megterhelné a költségvetést. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közszférában dolgozók bére 18 százalékkal elmarad a magánszférában dolgozókétól.

Mindazonáltal január 1-jétől Horvátország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét is. Andrej Plenkovic kormányfő pedig nem szeretné, ha az uniós elnökség hat hónapját a sorozatos sztrájkok határoznák meg. Ugyanezen oknál fogva az előrehozott parlamenti választások sem tartja a legjobb megoldásnak, mert január 1-jéig biztosan nem tudna megalakulni az új kormány.

Politikai elemzők szerint ezt a helyzetet használják most ki a szakszervezetek, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányra.

Pedagógussztrájk Horvátországban: emelik a béreket

Három ciklusban, hat százalékkal emeli a horvát kormány jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak alapilletményét - közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán a parlamentben. Emiatt elhalasztják az áfakulcs január elsejétől tervezett, 1 százalékpontos csökkentését, 25 százalékról 24 százalékra - tette hozzá. Ez azonban nem vet véget a tanítók és a tanárok október 10-e óta tartó sztrájkjának.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.