A felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a horvát tanársztrájkhoz

A köztisztviselők és közalkalmazottak bérnövekedésével csökkent ugyan a feszültség a kormánykoalícióban, a pedagógus szakszervezetek azonban továbbra is elégedetlenek, és nem állnak el a sztrájktól. Csütörtökön egy napra a felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.

  • MTI

A kormány múlt heti ülésén határozott arról, hogy jövőre három lépésben hat százalékkal emeli a közszférában dolgozók bérét, és emiatt elhalasztja a jelenleg 25 százalékos áfakulcs január elsejétől tervezett 1 százalékpontos csökkentését.

Erre a lépésre azért szánta el magát a kabinet, mert a tanítók és a tanárok október 10. óta tartó sztrájkja miatt a kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.

A 233 ezer köztisztviselő és közalkalmazott bére tavaly 41,8 milliárd kunát (1851,7 milliárd forintot) tett ki, ebben az évben pedig várhatóan 43,8 milliárd kunára növekszik (januárban egyszer már 3 százalékkal, júniusban pedig 2 százalékkal emelte az állam az alapfizetéseket). A jövőre bejelentett béremeléssel a jelenlegi kormány mandátuma alatt közel 20 százalékkal nőnek a jövedelmek a közszférában.

Amennyiben a kabinet teljesítené az oktatási dolgozók követeléseit, az további 3,5 milliárd kunával megterhelné a költségvetést. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közszférában dolgozók bére 18 százalékkal elmarad a magánszférában dolgozókétól.

Mindazonáltal január 1-jétől Horvátország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét is. Andrej Plenkovic kormányfő pedig nem szeretné, ha az uniós elnökség hat hónapját a sorozatos sztrájkok határoznák meg. Ugyanezen oknál fogva az előrehozott parlamenti választások sem tartja a legjobb megoldásnak, mert január 1-jéig biztosan nem tudna megalakulni az új kormány.

Politikai elemzők szerint ezt a helyzetet használják most ki a szakszervezetek, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányra.

Pedagógussztrájk Horvátországban: emelik a béreket

Három ciklusban, hat százalékkal emeli a horvát kormány jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak alapilletményét - közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán a parlamentben. Emiatt elhalasztják az áfakulcs január elsejétől tervezett, 1 százalékpontos csökkentését, 25 százalékról 24 százalékra - tette hozzá. Ez azonban nem vet véget a tanítók és a tanárok október 10-e óta tartó sztrájkjának.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.