Duális szakképző központ épül Zalaegerszegen: a kisvállalkozásokat is bevonják

Az önkormányzat, az iskolák, a városban működő vállalkozások együttműködésével és a kormány támogatásával Zalaegerszegen nyílik meg az első duális szakképző központ - közölte az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a zalai megyeszékhelyen épülő duális szakképző központ építésének projektindító rendezvényén.

  • Eduline/MTI

Palkovics László kiemelte, hogy az épülő központ lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok a tanulmányaik alatt a tudás mellett gyakorlati ismereteket is szerezzenek. A 2014-ben létrejött duális képzési rendszer a nagyvállalatokra épült - emlékeztetett az innovációs és technológiai miniszter. Hozzátette, hogy a duális képzésben a kisvállalkozások is részt vesznek, de nem tudnak olyan feltételeket biztosítani, mint a nagyobb vállalkozások. A zalai megyeszékhelyen a duális szakképző központban viszont a helyi gazdasági szereplők az önkormányzattal együttműködve tudják majd a duális képzést megvalósítani.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: az 1400 négyzetméter alapterületű szakképzési központ a Széchenyi 2020 program keretében, az egykori laktanya irodaépületének helyén épül fel. A 600 millió forint európai uniós támogatással megvalósuló beruházást az önkormányzat 46 millió forinttal támogatta. Az üzemcsarnokban gépi forgácsoló-, hegesztő és lakatos műhelyeket és kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az új épület lehetőséget ad az ipari tanulók szakmai gyakorlati képzésére is - tette hozzá. A projekt keretében a működéshez szükséges infrastrukturális feltételeket az önkormányzat teremti meg, míg a betelepülő termelő cégek a szükséges eszközöket, gépeket biztosítják. 

A szakképzésben 2020 szeptemberében jelentős változásokat vezetnek be: radikálisan lecsökken a szakmák száma, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni. A szakgimnáziumokat  és a szakközépiskolákat átnevezik: az előbbi új neve technikum, az utóbbié pedig szakképző iskola lesz. Az elmúlt napokban cikksorozatban néztük meg, mi változik az egyes képzési területeken: itt foglaltuk össze az összes tudnivalót:

Radikális átalakítás vár a szakképzésre: ilyen szakmákat lehet tanulni a következő tanévtől

2020 szeptemberétől jelentősen lecsökken a középfokú iskolákban, illetve a felnőtteknek szóló képzéseken tanulható szakmák listája, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két-három év alatt. Mutatjuk, mi változik az egyes képzési területeken.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.