Duális szakképző központ épül Zalaegerszegen: a kisvállalkozásokat is bevonják

Az önkormányzat, az iskolák, a városban működő vállalkozások együttműködésével és a kormány támogatásával Zalaegerszegen nyílik meg az első duális szakképző központ - közölte az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a zalai megyeszékhelyen épülő duális szakképző központ építésének projektindító rendezvényén.

  • Eduline/MTI

Palkovics László kiemelte, hogy az épülő központ lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok a tanulmányaik alatt a tudás mellett gyakorlati ismereteket is szerezzenek. A 2014-ben létrejött duális képzési rendszer a nagyvállalatokra épült - emlékeztetett az innovációs és technológiai miniszter. Hozzátette, hogy a duális képzésben a kisvállalkozások is részt vesznek, de nem tudnak olyan feltételeket biztosítani, mint a nagyobb vállalkozások. A zalai megyeszékhelyen a duális szakképző központban viszont a helyi gazdasági szereplők az önkormányzattal együttműködve tudják majd a duális képzést megvalósítani.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: az 1400 négyzetméter alapterületű szakképzési központ a Széchenyi 2020 program keretében, az egykori laktanya irodaépületének helyén épül fel. A 600 millió forint európai uniós támogatással megvalósuló beruházást az önkormányzat 46 millió forinttal támogatta. Az üzemcsarnokban gépi forgácsoló-, hegesztő és lakatos műhelyeket és kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az új épület lehetőséget ad az ipari tanulók szakmai gyakorlati képzésére is - tette hozzá. A projekt keretében a működéshez szükséges infrastrukturális feltételeket az önkormányzat teremti meg, míg a betelepülő termelő cégek a szükséges eszközöket, gépeket biztosítják. 

A szakképzésben 2020 szeptemberében jelentős változásokat vezetnek be: radikálisan lecsökken a szakmák száma, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni. A szakgimnáziumokat  és a szakközépiskolákat átnevezik: az előbbi új neve technikum, az utóbbié pedig szakképző iskola lesz. Az elmúlt napokban cikksorozatban néztük meg, mi változik az egyes képzési területeken: itt foglaltuk össze az összes tudnivalót:

Radikális átalakítás vár a szakképzésre: ilyen szakmákat lehet tanulni a következő tanévtől

2020 szeptemberétől jelentősen lecsökken a középfokú iskolákban, illetve a felnőtteknek szóló képzéseken tanulható szakmák listája, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két-három év alatt. Mutatjuk, mi változik az egyes képzési területeken.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.