Tíz meglepő tény az érettségiről: eltörlések és változások

Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.

  • Eduline
  1. Magyarországon először 1851. szeptemberében (168 éve) szerveztek érettségi vizsgákat.
  2. A lányok először kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től fiúgimnáziumokban tehettek magánérettségit - ez utóbbival nyílt meg számukra a felsőoktatás.
  3. 1919-ben a Tanácsköztársaság eltörölte az érettségit, de ez csak néhány hónapig maradt így, a bukás után visszaállt a rendszer.
  4. 1948 és 1955 között volt szakérettségi, amelyet azok a diákok szereztek, akik nem jutottak be a középiskolákba, ezzel gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit.
  5. 1952-ben bevezették felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdetÉrettségi vizsga 1972-benFortepan/Péterffy István
  6. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, vagyis az érettségi eredmény „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítésű lehetett.
  7. 1978-79-ben megszüntették a történelemérettségit.
  8. 1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen.
  9. 1993-tól már teljesen egészében az érettségin múlt a felsőoktatási felvételi, de az egyetemek, főiskolák átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt.
  10. 2005-től működik a kétszintű érettségi, azóta lehet emelt- és középszintű vizsgát is tenni - ez pedig azt jelentette, hogy az egyetemi, főiskolai felvételi ismét az érettségin múlik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu