Tíz meglepő tény az érettségiről: eltörlések és változások

Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.

  • Eduline
  1. Magyarországon először 1851. szeptemberében (168 éve) szerveztek érettségi vizsgákat.
  2. A lányok először kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től fiúgimnáziumokban tehettek magánérettségit - ez utóbbival nyílt meg számukra a felsőoktatás.
  3. 1919-ben a Tanácsköztársaság eltörölte az érettségit, de ez csak néhány hónapig maradt így, a bukás után visszaállt a rendszer.
  4. 1948 és 1955 között volt szakérettségi, amelyet azok a diákok szereztek, akik nem jutottak be a középiskolákba, ezzel gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit.
  5. 1952-ben bevezették felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdet
    Érettségi vizsga 1972-ben
    Fortepan/Péterffy István
  6. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, vagyis az érettségi eredmény „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítésű lehetett.
  7. 1978-79-ben megszüntették a történelemérettségit.
  8. 1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen.
  9. 1993-tól már teljesen egészében az érettségin múlt a felsőoktatási felvételi, de az egyetemek, főiskolák átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt.
  10. 2005-től működik a kétszintű érettségi, azóta lehet emelt- és középszintű vizsgát is tenni - ez pedig azt jelentette, hogy az egyetemi, főiskolai felvételi ismét az érettségin múlik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna