Tíz meglepő tény az érettségiről: eltörlések és változások

Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.

  • Eduline
  1. Magyarországon először 1851. szeptemberében (168 éve) szerveztek érettségi vizsgákat.
  2. A lányok először kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től fiúgimnáziumokban tehettek magánérettségit - ez utóbbival nyílt meg számukra a felsőoktatás.
  3. 1919-ben a Tanácsköztársaság eltörölte az érettségit, de ez csak néhány hónapig maradt így, a bukás után visszaállt a rendszer.
  4. 1948 és 1955 között volt szakérettségi, amelyet azok a diákok szereztek, akik nem jutottak be a középiskolákba, ezzel gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit.
  5. 1952-ben bevezették felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdet
    Érettségi vizsga 1972-ben
    Fortepan/Péterffy István
  6. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, vagyis az érettségi eredmény „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítésű lehetett.
  7. 1978-79-ben megszüntették a történelemérettségit.
  8. 1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen.
  9. 1993-tól már teljesen egészében az érettségin múlt a felsőoktatási felvételi, de az egyetemek, főiskolák átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt.
  10. 2005-től működik a kétszintű érettségi, azóta lehet emelt- és középszintű vizsgát is tenni - ez pedig azt jelentette, hogy az egyetemi, főiskolai felvételi ismét az érettségin múlik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.